Magyarország és Lengyelország a legstabilabb pont
Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Az osztrák és a cseh választások tovább erősítették 2017-ben a térségben a bevándorlásellenes és Brüsszel politikájával szemben kritikus erőket. Emellett több országot kormányválságok sorozata rázott meg. A térségben egyértelműen Magyarország és Lengyelország maradt a legstabilabb pont.
Kormányválságok, kormányfőváltások, sorsfordító választások jellemezték a közép-európai országok 2017-es évét. A térségen végignézve Magyarország, Lengyelország és Szerbia számít a stabilitás szigeteinek, míg a többi államban alapvetően rendeződtek, vagy éppen rendeződnek át a politikai erőviszonyok.
Közép-Európa legfontosabb választása az ausztriai volt, ahol bevándorlásellenes erők diadalmaskodtak,
de a csehországi történések is a lázadás jegyében zajlottak. Nézzük is részletesen, mik történtek a térségben.
Időben váltott a néppárt
Ausztriában már több előjele volt annak, hogy 2017 a politikai földrengés éve lehet. Nyugati szomszédunkban már 2007 óta volt hatalmon a szocdem-néppárt nagykoalíció, de mind az SPÖ, mind az ÖVP népszerűsége a mélybe zuhant. Már a migrációs válság előtt is a bevándorlásellenes Osztrák Szabadságpárt vezette a népszerűségi listákat, majd a migránsáradatot követően tovább erősödtek. Az osztrákok 2016-ban fejezhették ki először, hogy nem kérnek a nagykoalíció politikájából. Az elnökválasztást hajszál híján majdnem a szabadságpárti Norbert Hofer nyerte meg a zöldpárti Alexander Van der Bellennel szemben. Az utóbbi politikus csak a teljes politikai és gazdasági elit támogatásával tudott diadalmaskodni.
Igazán kínos helyzetbe az ÖVP került 2017 elején, mivel támogatottsága folyamatosan zuhant, és volt olyan felmérés, ami azt mutatta, hogy egy esetleges parlamenti választáson még 20 százalékot sem kapna a 2000-es évek elején még 40 százalékon álló történelmi alakulat.
Májusra az ÖVP-ben eljutottak arra a felismerése, hogy jelentős változtatás nélkül a párt a jelentéktelenségbe süllyedne.
Egy huszárvágással a párt élére Sebastian Kurz, addigi külügyminiszter került, aki mind a párt nevét, mind a színvilágát megváltoztatva felmondta a nagykoalíciót és elébe ment a választásoknak.
Október 15-én az előrehozott választáson kiderült, hogy Kurz számításai bejöttek az ÖVP megnyerte a választást. Kurz képes volt arra, hogy a bevándorlásellenes voksolókat elhódítsa az FPÖ-től, és pártja átalakításával a csalódott választókat is megszólítsa. A választás másik nagy tanulsága az volt, hogy a nyíltan a betelepítési kvóták mellett álló Zöldek kiestek a parlamentből. Mindez azért is volt óriási fordulat, mert a 2013-as parlamenti választáson még történetük legjobb eredményét érték el, és az államfő személyét is ők adták. A politikai földrengés eredményeként december végén néppárti-szabadságpárti kormány alakult.
Újabb cseh választás jöhet
Sorsdöntő választást zajlott le Csehországban is, ahol a korábbi kormánykoalíció szintén megsemmisítő vereséget szenvedett, ami kiegészült a baloldali erők totális bukásával. Mind a korábbi választások, mind
a felmérések már előre jelezték a politikai erőviszonyok teljes megváltozását, de arra senki sem számított, hogy kilenc párt kerül majd a törvényhozásba.
A legnagyobb meglepetést az elitellenes Kalózpárt és a bevándorlásellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) okozta azzal, hogy több mint 10 százalékos eredményt értek el.
A voksolást Andrej Babis nyerte, de ANO nevezetű alakulatával egyelőre egyetlen párt sem kíván közösködni, így pedig nem tud többséget alkotni a parlamentben. Milos Zeman december 13-án nevezte ki az új kormányt, de annak még bizalmat kell kapnia a parlamentben. Babis ennek a szavazásnak az időpontját január 10-ére jelezte.
A bizalmi szavazás kimenetele egyelőre nagyon bizonytalan, mert eddig majdnem minden parlamenti párt elutasította, hogy kormánykoalícióra lépjen az ANO-val. Ennek alapvető oka, hogy Andrej Babist az EU-támogatásokkal való visszaéléssel vádolja a cseh rendőrség, s ezért bűnügyi eljárás fenyegeti. Megindításához szükséges, hogy a parlamenti alsóház megfossza Babist képviselői mentességétől. A választások előtt, szeptemberben, a képviselőház már egyszer kiadta Babist a rendőrségnek.
A cseh sajtó nagy része arra számít, hogy az Andrej Babis vezette kormány januárban nem kap bizalmat a parlamentben, és egy második kormányalakítási kísérletre is szükség lesz, sőt az előrehozott választás sem kizárható. Milos Zeman úgy látja, hogy a parlamenti pártok közül néhány hajlik arra, hogy a második körben megállapodjon az ANO-val a kormányzati együttműködésről. Eddig csak a kommunista párt jelezte, hogy bizonyos feltételek mellett megtűri a Babis-kabinetet.
Az SPD az egyetlen, amely hajlandó lett volna koalícióra lépni az ANO-val, de azt Babisék elutasították.
A migráció- és EU-ellenes SPD-t a cseh sajtó szélsőségesként írja le. A cseh politikai képletet tovább bonyolítja, hogy januárban elnökválasztást tartanak.
Koalíciós huzakodások
Szlovákiában sokan azt is nagy csodának tartják, hogy a hárompárti kormánykoalíció (Smer-Szlovák Nemzeti Párt-Most-Híd) kihúzta az idei évet. Nem volt olyan hónap, amikor ne merült volna föl a koalíció szétesése és az előrehozott választás kiírása, de az utolsó pillanatban, félve a hatalom elvesztésétől a koalíció pártjai inkább megállapodtak, minthogy a választóknak kelljen idő előtt ítéletet mondaniuk róluk.
Azonban az év végén mégsem kerülhették el a koalíció pártjai a megmérettetést, mivel a megyei választásokon a szlovákiai választók elmondhatták a véleményüket az országos dolgokról is.
A november 4-i voksolás a Smer és a kormánypártok súlyos vereségével végződött, mivel a korábbi hat megyei elnök posztból csupán kettőt tudott megtartani a Smer.
A képviselői helyek tekintetében a jobbközép pártok és a független jelöltek diadalmaskodtak, míg a Smer és szövetségesei csupán a helyek 23,9 százalékát zsebelték be.
A magyar politikai egység 2017-ben sem jött létre a Felvidéken, sőt a megyei választási verseny csak tovább mélyítette az árkokat. A Bugár Béla vezette Moat-Hídnak finoman szólva sem tesz jót, hogy Ficóval közösen kormányoznak, az évben több olyan felmérés is napvilágot látott, ami szerint nem jutottak volna a parlamentbe. A megyei választáson a parlamenten kívüli Magyar Közösség Pártja háromszor annyi mandátumot szerzett, mint a Híd. A 2020-as parlamenti választás még messze van, de az első csatát az MKP nyerte.
Gyenge politika, erős gazdaság
Románia kapcsán meglehetősen vegyes kép bonakozik ki előttünk, amikor a 2017-es évet próbáljuk összegezni. Míg a gazdaság hatalmas mértékben növekszik, addig a politikai életre egyáltalán nem a nyugalom a jellemző, hanem a folyamatos harci helyzet. Az idei év óriási tüntetésekkel kezdődött a szociáldemokrata kormány igazságügyi törvénytervezete miatt, majd pedig szintén tüntetésekkel fejeződött be egy másik igazságügyi javaslat miatt. Évközben pedig belső kormányzati hatalmi harcok miatt megbukott a Sorin Grindeanu vezette kabinet. Őt Mihai Tudose váltotta.
A romániai belpolitikában az egyik fő probléma, hogy Liviu Dragnea, a szociáldemokraták vezetője egy korábbi bírósági ítélet miatt nem lehet miniszterelnök. Mint ismert a 2016-os parlamenti választást a szocdemek nyerték.
Dragnea mindent elkövet, hogy informális befolyása érvényesüljön a kormányzás fölött, de ez rengeteg konflitktust okoz pártjával és annak egyre erősödő kormányzati szereplőivel szemben.
Ezt a politikai dilemmát egyelőre nem sikerült senkinek sem feloldania.
A folyamatos belső ellentétek ellenére a szocdemek továbbra is vezetnek a felmérésekben, miközben az ellenzékben lévő nemzeti-liberálisok nem tudják kihasználni a kormány botlásait. Mindennek a legfőbb oka, hogy az életszínvonal folyamatosan nő keleti szomszédunkban, így pedig az ellenzék mozgástere meglehetősen korlátozott. Ráadásul sokan emlékeznek azokra a megszorításokra, amit a romániai jobboldalnak kellett végigvinnie 2008-2012 között.
Támadás Varsó ellen
Lengyelország kormányfőváltással zárta a 2017-es évet. Beata Szydlo helyét Mateusz Morawiecki vette át. Az ország az idei évben végig az Európai Bizottság célkeresztjében volt az igazságügyi reform miatt, és végül a hetedik cikkely szerinti eljárás el is indult Varsóval szemben. Mindezek a hullámok a belpolitikai életben egyelőre nem látszódnak, mivel a kormányzó Jog és Igazságosság jobb eredménnyel végezne az élen, mint a 2015-ös választáson, így pedig az abszolút többsége is megmaradna.
Úgy tűnik tehát, hogy a brüsszeli vegzálás Lengyelországban is inkább a kormánypártnak kedvez, mint az ellenzéknek.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy támogatják Lengyelországot a brüsszeli támadással szemben.
Magyarország déli szomszédai közül Szerbiában nyugodtan telt az idei év. Áprilisban az elnökválasztáson a várakozásoknak megfelelően Alekszander Vucic győzött. A miniszterelnöki posztot Ana Brnabic foglalta el, aki Szerbia történetének első női kormányfője lett. A politikai elemzők szerint a Szerb Haladó Párt pozíciója megerősítése érdekében 2018 elejére előrehozott választást kezdeményez majd a belgrádi helyhatósági választásokkal egy időben.
Nagy változások Szlovéniában
Horvátországban a 2015-16-os kormányzati instabilitás után rendeződni látszódnak a dolgok. A kormányzó Horvát Demokratikus Közösség a tavasz végén tartott helyhatósági választáson jelentősen javított korábbi eredményén, így elhárult annak a veszélye, hogy elfogy a parlamenti többsége. A gazdaság is beindulni látszik, azonban
a Mol-INA-vita továbbra sem rendeződött, ami gátolja a kétoldalú kapcsolatok fejlődését.
Szlovéniában az év végi elnökválasztás okozott némi izgalmat. Az előzetes felmérések és várakozások Borut Pahor, jelenlegi államfő első körös győzelmét vetítették előre. Ezzel szemben a függetlenként induló Marjen Sarecnek sikerült a bejutnia a második fordulóba, ahol 47 százalékos támogatottságot gyűjtött. Sarec váratlan sikere után rögtön pártot alakított, és bejelentette, hogy indul a jövő évi parlamenti választáson. Decemberre a népszerűségi listák élére ugrott új alakulata. Kérdés, hogy ezt a lendületet meg tudja-e őrizni jövő nyárig.