Észak-Korea megfékezéséről tárgyaltak

WLD Horizontal
Abe Shindzó és Donald Trump - korábbi felvétel
Vágólapra másolva!
Az észak-koreai rakétaprogram folytatására adott válaszlépések fokozásában állapodott meg szerdán Donald Trump amerikai elnök és Abe Sindzó japán kormányfő, egyúttal nagyobb szerepvállalásra szólították fel Kínát - közölte egy japán kormányszóvivő.
Vágólapra másolva!

A helyi idő szerint szerdára virradóra végrehajtott újabb észak-koreai ballisztikus rakétakísérlet után Trump és Abe egyetértett abban, hogy erősíteni kell a két ország "észak-koreai fenyegetéssel szembeállított elrettentőképességét". A két vezető abban is egyetértett - mondta Nisimura Jaszutosi -, hogy "Kínának nagyobb szerepet kell játszania" Észak-Korea megfékezésében.

Szorosan együttműködnek

Egy másik sajtóértekezleten Szuga Josihide, a miniszterelnöki kabinet főtitkára azt mondta, hogy Japán szorosan együtt fog működni az Egyesült Államokkal és Dél-Koreával az északi rakétakilövésre adandó válasz ügyében. Az amerikai elnök telefonon beszélt Mun Dzsein dél-koreai államfővel is, akivel úgy vélekedtek, hogy Észak-Korea "az egész világra nézve" fenyegetést jelent.

Szakértők szerint a szerda hajnali kísérletet Észak-Korea egy minden eddiginél nagyobb hatótávolságú interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) hajtotta végre, amely könnyen elérhetné akár az Egyesült Államok keleti partvidékét is.

Abe Sindzó és Donald Trump - korábbi felvétel Forrás: AFP/Jim Watson

4000 km magasan

Onodera Icunori japán védelmi miniszter újságíróknak azt mondta, hogy az észak-koreai rakéta meredek röppályán több mint 4000 kilométeres rekordmagasságba emelkedett, és mintegy 50 percen át repült, mielőtt a tengerbe csapódott Japán kizárólagos gazdasági tengeri övezetében, a szárazföldtől 250 kilométerre.

Akár 13 ezer km-es távolságot is elérhet

Az észak-koreai fegyverprogramot nyomon követő, Aggódó Tudósok Szövetsége elnevezésű szervezet egyik vezető szakembere, David Wright nyilatkozatban szögezte le, hogy normális röppályán repülve a rakéta 13 ezer kilométer távolságba juthatott volna el, ami több mint elegendő lenne az amerikai főváros, Washington eléréséhez, de "valójában az Egyesült Államok bármely szárazföldi pontjának eléréséhez is".

További ENSZ-lépést sürgetnek

A provokációra válaszul Abe Sindzó japán miniszterelnök szerdán az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) rendkívüli összehívását követelte. A felhíváshoz az Egyesült Államok is csatlakozott. Rex Tillerson amerikai külügyminiszter a tárcája által kiadott nyilatkozatban azt szorgalmazta, hogy a nemzetközi közösség tegyen további lépéseket a már meglévő ENSZ-szankciókon felül, hogy rákényszerítse Phenjant atomfegyverprogramjának leállítására. Tillerson kijelentette, hogy az Egyesült Államok és Kanada kezdeményezni fogja az ENSZ-tagállamok, köztük Dél-Korea, Japán és más érintett országok találkozójának összehívását, hogy megvitassák, "miként tudna a nemzetközi közösség szembeszállni Észak-Koreának a nemzetközi békét fenyegető" lépéseivel.

A kanadai kormány egy név nélkül nyilatkozó tisztségviselője azt közölte, hogy december végén, még a karácsonyi szünet előtt külügyminiszteri szintű tanácskozást tartanak Kanadában - legalább tucatnyi ország részvételével - az Észak-Koreával kapcsolatos válság megvitatására.

Az oroszok is megszólaltak

Az orosz törvényhozás egy vezető képviselője az éjjel úgy reagált az észak-koreai rakétakísérletre, hogy azt az Egyesült Államok és Dél-Korea provokálta ki nemrég tartott közös hadgyakorlataival. Az orosz média jelentései szerint Leonyid Szluckij, az Állami Duma külügyi bizottságának elnöke ugyanakkor felelőtlennek nevezte Phenjan viselkedését is.

Válaszlépés

A Kim Dzsongun vezette phenjani kommunista rezsim egy héttel azután hajtotta végre demonstratív lépését, hogy Washington újra feltette Észak-Koreát a terrorizmust támogató államok listájára, hogy ezzel növelje nyomását Phenjanra, rakéta- és atomfegyverprogramjának feladása érdekében.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szeptember 11-én fogadott el újabb, a korábbiaknál szigorúbb szankciókat, először véve célba Észak-Korea olaj- és gázellátását, válaszul az ország szeptember elején végrehajtott hatodik, és minden eddiginél nagyobb hatóerejű nukleáris kísérleti robbantására.