A hadsereg a november 13-i szökés után nem sokkal vonultatta fel ismét nagy erejű hangszóróit a határra. A művelet célja, hogy a két Korea közti pszichológiai hadviselés keretében a külvilágról szóló híreket juttassanak el a világtól elzárkózó észak-koreai diktatúra katonáihoz és a határtérség lakóihoz.
A két ország több mint hat évtizede formálisan hadban áll egymással, miután az 1950-53-as koreai háború fegyverszüneti egyezménnyel zárult, s a felek nem kötöttek békeszerződést. Az egységétől dezertáló 24 éves észak-koreai katonát, aki a két Koreát elválasztó demilitarizált övezetben lévő, a tűszüneti kapcsolattartást biztosító Panmindzson falu területén lépte át a demarkációs vonalat,
szökése közben több lövéssel is eltalálták
az őt üldözőbe vevő észak-koreai határőrök. Több műtét után jelenleg is egy dél-koreai kórházban ápolják.
A déli illetékesek szerint a jelenleg sugárzott híradásokban egyebek mellett részletesen ismertetik a két héttel ezelőtti szökés esetét, amelynek során az északi határőrök átlőttek déli területre, és egyikük pár másodpercre át is lépte a demarkációs vonalat, megsértve ezzel a tűzszüneti egyezményt. Mint elmondták, a hangszórós propaganda legutóbbi, vasárnapi adása az észak-koreai hadseregben uralkodó
borzalmas egészségügyi viszonyokat ecsetelte,
amelyekre a szökevény katona "élelmezési állapotából derült fény". Kórházi közlés szerint lőtt sebei mellett a katona tüdőgyulladásban, májfertőzésben, súlyos alultápláltságtól, valamint bélférgek és paraziták okozta bélfertőzéstől is szenvedett.
A dél-koreai hadsereg korábbi hangszórós propagandaműveletei ellen mindannyiszor hevesen tiltakozott az északi kommunista rezsim, amely joggal tarthat tőle, hogy ez a propaganda szökésre csábíthatja a határon szolgáló katonáit.
Dél-Korea idén januárban vetette be újra ezt a módszert, válaszul a phenjani rezsim negyedik kísérleti nukleáris robbantására. A hadsereg illetékesei szerint az általuk használt hangszórók olyan erejűek, hogy híradásaikat akár a határtól húsz kilométerre élő észak-koreaiak is hallhatják. Évente átlagosan több mint ezer észak-koreai szökik át Dél-Koreába, többségük azonban Kínán keresztül, és ritkán fordul elő, hogy valaki az erősen védett demarkációs vonalon próbál meg átszökni.