A Harris Interactive közvélemény-kutatóintézet reprezentatív felmérése november 2-án és 3-án 1817 francia nagykorú megkérdezésével készült. A kutatás kiemeli, hogy a tavaszi elnökválasztás első fordulójában Emmanuel Macronra szavazók 80 százaléka, és a jobboldali Francois Fillon táborának pedig a fele elégedett a köztársasági elnök eddigi politikájával. (Mint ismert, Fillon egykori pártja kettészakadt, megalakult belőlük egy abszurd parlamenti csoport: a konstruktív ellenzékiek csoportja. Hamarosan elnökválasztás lesz a jobboldali LR-ben, és Nicolas Sarkozy egykori jobb keze, a kemény és tehetséges Laurent Wauquiez lesz minden bizonnyal a pártelnök, és nem kell nagy jóstehetség ahhoz, hogy hamar rendet csinál a pártjában).
A szocialista választóknak alig 20 százaléka, a két radikális tábornak, a Marine Le Pen által vezetett Nemzeti Front és Jean-Luc Mélenchon pártja, a szélsőbaloldali Lázadó Franciaország választóinak pedig csak 18 százaléka támogatja Macron irányvonalát.
A felmérés szerint Macronnal szemben az az egyik legáltalánosabb ellenvetés, hogy cserbenhagyja az alacsonyabb jövedelműeket, és az elnöki politika a vagyonosabb rétegeknek kedvez.
63 százalék szerint a jelenlegi kormánypolitikával a felsőbb rétegek járnak jól, hét százalék szerint a középosztálynak kedvez, míg 21 százalék szerint egyik réteget sem részesíti előnyben Emmanuel Macron. Ugyanakkor Macron gyengekezűsége a migránshelyzet és a terrorizmus kezelésében egyértelmű.
Sok franciát felháborított Macron nagyképűsége, egyfajta tudatosan köré épített személyi kultusza. Abban viszont alig 27 százalék bízik, hogy javulni fog az emberek életszínvonala.
Korábban megírtuk, hogy a szeptember végén megtartott szenátori választásokon alaposan leszerepelt Macron. Pártjának, a La République en Marche!-nak 29 szenátora volt a szavazást megelőzően, akik a szocialistáktól álltak át. A választást megelőzően a Macron-pártiak magasra tették a lécet: meg szerették volna duplázni a szenátori helyeket, de legrosszabb esetben is 50 szenátori helyet tűztek ki elérendő célként. Aztán jött a realitás: a voksolás eredményeképpen csökkent szenátoraik száma, így már csak 23-an képviselik a pártot. Az óriási kudarc egészen biztosan nem tett jót Macron népszerűségének.
A Le Point nevű hetilap írta meg, hogy hivatalba lépésének 3 hónapja alatt 26 ezer euróba került Emmanuel Macron francia államfő szépsége. Ez az extrém hír egyből a francia politikai élet egyik fő témája lett. A cikk megjelenése után a francia elnöki hivatal közleményében elismerte, hogy 3 hónap alatt valóban 26 ezer eurót (közel 8 millió forintot) költöttek az elnök sminkjére... A közösségi oldalak kommentelőit nem győzte meg a válasz, erősen támadták Macront.
A francia történelem legnépszerűtlenebb elnöke száz nap után eddig a legutóbbi elnök, a szocialista Francois Hollande volt. Neki öt évvel ezelőtt 46%-os volt az elfogadottsági mutatója. Ehhez képest Macroné hihetetlenül gyenge: neki 36% volt az IFOP mérése szerint. Azaz, a franciák mindössze egyharmada bízott benne az első három hónap után. A népszerűségvesztést jellemzően úgy kezeli, hogy sztárokkal, celebekkel mutatkozik, bízva abban, hogy ez a népszerűségi mutatóin is megmutatkozik. Ennek eredményében azért elég sokan kételkednek.