Az Iszlám Állam több mint hétszáz civilt ölt meg Moszul ostroma alatt

Moszul ostroma, iraki katonai rendészek mellett robban egy bomba
Moszul ostroma. Iraki katonai rendészek mellett épp felrobban egy bomba.
Vágólapra másolva!
Legalább 741 embert ölt meg az Iszlám Állam dzsihadista szervezet az iraki hadsereg által több hónapig tartó harcokat követően júliusban felszabadított észak-iraki nagyváros, Moszul ostroma idején - jelentette csütörtökön az ENSZ.
Vágólapra másolva!

Több mint 2500 civil vesztette életét abban az ostromban, amelynek célja az volt, hogy felszabadítsák a várost az Iszlám Állam uralma alól, a legtöbb áldozat a dzsihadisták támadásaiban lelte halálát - közölte Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.

Moszul ostroma. Iraki katonai rendészek mellett épp felrobban egy bomba. Forrás: AFP/Aris Messinis

Az ENSZ emberi jogi főbiztosa elmondta:

olyan bűncselekményekről van szó, mint a civilek tömeges mértékű elrablása, polgári lakosok ezreinek elő pajzsként való felhasználása, lakhelyeik szándékos bombázása, a városból menekülő civilek legyilkolása.


Al-Husszein szerint az Iszlám Állam népirtást, háborús és emberiesség elleni bűncselekményeket követett el Moszul ostroma során. A (gyilkosságokért) felelős személyeknek bünhődniük kell bűncselekményeikért - tette hozzá közleményében az ENSZ emberi jogi főbiztosa, aki

azt javasolta az iraki vezetésnek, hogy ez ügyben forduljon a Nemzetközi Büntetőbírósághoz, a helyzet azonnali tisztázása végett.

A moszuli bombázások közel 500 polgári áldozatot követeltek. Forrás: MTI/EPA/-

A világszervezet által készített jelentés ezenkívül 461 olyan polgári halottat említ, akik a Moszult ért légicsapásokban vesztették életüket.

Az ENSZ szerint ugyanakkor szinte az összes ilyen esetben lehetetlen meghatározni a felelősöket a civilek haláláért.


Az iraki kormányerők és a velük szövetséges milíciák az Egyesült Államok vezette nemzetközi koalíció légi támogatásával tavaly októberben indítottak offenzívát az az Iszlám Állam egyik utolsó fellegvárának számító, észak-iraki nagyváros felszabadítására, és hónapokig tartó harcok után, július 10-én vették azt be.

Az iraki migrációs ügyekért felelős minisztérium egyik jelentése szerint legalább 819 000 ember volt kénytelen elhagyni otthonát az észak-iraki ninivei kormányzóságban az ostrom következtében.