Tillerson: Nem kell szűkíteni Trump hatáskörét a külföldi katonai akcióknál

Rex Tillerson külügyminiszter és James Mattis, a védelmi tárca irányítója hétfőn a szenátusban tartott meghallgatáson amellett érvelt, hogy a külföldi amerikai hadműveletekre vonatkozó jogi szabályozáson nem kell változtatni.

A törvényhozók közül ugyanis sokan azt szorgalmazzák, hogy a külföldön folytatandó amerikai hadműveletekhez szükséges felhatalmazás rendjét újra kellene szabályozni, mégpedig úgy, hogy szűkítsék az amerikai elnök hatáskörét és a döntés joga a kongresszushoz kerüljön.

Globális háború titokban?

Az Egyesült Államoknak jelenleg 19 országban vannak katonái. Ám egyes törvényhozókat megdöbbentett, hogy október elején a nyugat-afrikai Nigerben négy amerikai katona életét veszítette egy terrorcsoporttal folytatott tűzharcban, és

kiderült, hogy vagy 800 amerikai katona harcol afrikai hadműveletekben,

miközben a kongresszusi politikusoknak nem is volt tudomásuk erről.

- Több nyilvános vitát kellene folytatni erről, nem hiszem ugyanis, hogy az amerikaiak szeretnék, hogy az Egyesült Államok globális háborút vívjon titokban és minden ellenőrzés nélkül - fogalmazott a szenátus külügyi bizottságának meghallgatásán Ben Cardin demokrata párti szenátor.

A szenátusi vita egyébként az amerikai katonai műveletek, elsősorban is az Irakban és Szíriában az Iszlám Állam elleni hadműveletek alkotmányosságáról folyt.

Szilárd alap a változó fenyegetések elleni harchoz

Rex Tillerson külügyminiszter hangsúlyozta: a Trump-kormány nem akar a kongresszustól az erő alkalmazására felhatalmazó új törvényt. A 2001. szeptember 14-én - a szeptember 11-i terrortámadások utáni napokban - elfogadott törvény ugyan felhatalmazást ad terroristák elleni külföldi hadműveletekre, csakhogy akkor még nem létezett az Iszlám Állam. Viszont

az Iszlám Állam elleni bevetésekhez a jelenlegi kormány ezt a törvényt tekinti irányadónak.

- Ez a törvény változatlanul szilárd alapja a változó jellegű fenyegetések elleni katonai fellépésnek - szögezte le James Mattis védelmi miniszter. Figyelmeztetett egyúttal arra,

e törvény visszavonása azt jelezné a világnak, hogy Amerika visszavonul a küzdelemtől.

A tárcavezető hangsúlyozta továbbá: jóllehet, a kongresszus további támogatásának megerősítése üdvözlendő lenne, ám új alkotmányos felhatalmazás, új törvény nem szükséges az al-Kaida, a tálibok, vagy az Iszlám Állam elleni harchoz.

Az eddigi javaslatok mindig elbuktak

Mind Tillerson, mind Mattis erőteljesen hangsúlyozta, hogy amennyiben a törvényhozók mégis úgy döntenek, hogy változtatnak az eddigi szabályozáson, és vagy kiegészítik a jelenlegi törvényt, vagy teljesen újat fogadnak el,

a megszavazásáig semmiképpen ne függesszék fel a már érvényben lévő törvényeket,

beleértve a 2002-ben az iraki háború megindítására felhatalmazást biztosító törvényt.

Jeff Flake arizonai republikánus szenátor, aki éppen a napokban jelentette be, hogy jövőre visszavonul a politikai életből, Tim Kaine demokrata párti szenátorral együtt új törvény megalkotását szorgalmazta.

A politikus úgy vélte, hogy mivel a szenátusi bizottság jelenlegi tagjainak egyike sem volt szenátor a most érvényben lévő törvény 2001-ben történt megszavazásakor, ezért

új törvényre van szükség, amely már magában foglalja az Iszlám Állam elleni hadműveletekre szóló felhatalmazást is.

Az elmúlt másfél évtizedben már több kísérlet volt a kongresszusban egy új törvény megalkotására, ám ezek a javaslatok mindig elbuktak, még a megvitatásukig sem jutottak el.