A hírtévé szerint a kurd vezető bejelentésével Ijád Allávi iraki alelnök kezdeményezését támogatta, amely befagyasztaná a referendum eredményét, és párbeszédre sarkallná Erbílt és Bagdadot.
Barzani az iraki alelnöknek címzett levelében úgy fogalmazott, hogy Allávi javaslata a megfélemlítő taktikáktól, fenyegetésektől és erőszaktól mentes párbeszédre a vitás kérdések rendezésének eszközeként szolgálhat. Hozzátette: az iraki kurdok már a válság kezdetén tárgyalásokra hívták fel a bagdadi vezetést.
A kurd vezető egyben emlékeztetett a hírtévé által ismertetett iratban, hogy a népszavazást megelőzően is hangsúlyozták:
a referendum megtartása nem jelenti, hogy rögtön azt követően kikiáltják független államukat.
"Készek vagyunk legfeljebb két évet várni és folytatni a konstruktív párbeszédet a felmerülő kérdések megvitatására" - olvasható a levélben.
A hírtelevízió szerint az iraki alelnök már a népszavazás megtartásának napján
átfogó nemzeti párbeszédet javasolt a Bagdad és Erbíl közötti vitás kérdések rendezésére,
valamint a vitatott területek, köztük Kirkuk státusának meghatározására. Allávi kezdeményezése szerint a felek egyben tartózkodnának az olyan lépésektől, amelyek a konfliktus elmélyüléséhez vezetnének.
Az iraki Kurdisztán kormánya a nap folyamán ugyanakkor visszautasította és "kollektív büntetésnek" minősítette a kurd függetlenségi népszavazás miatt az autonóm terület ellen hozott bagdadi döntéseket. Ezek között van a légi forgalom leállítása Erbíllel és más kurd településekkel, katonaság vezénylése az autonóm terület határán lévő vitatott részekre, amelyek pillanatnyilag kurd kézen vannak.
A központi kormány péntekig adott határidőt arra, hogy a kurdok átadják Erbíl és Szulejmaníja repülőtere, valamint az autonóm területre vezető négy határátkelő ellenőrzését. Ha az utóbbi nem történik meg, az ott áthaladó szállítmányokat Bagdad csempészárunak minősíti.