Amíg az Egyesült Államokban késhegyig menő viták vannak arról, hogy a költségvetés óriási deficitjét hogyan lehet egyensúlyban tartani, és mit kezdjenek az illegális bevándorlókkal, addig a Kongresszus jól tenné, ha adózási és bevándorlási ügyekben tanulmányozná a magyar példát - írta cikkében a The Washington Times.
A lap emlékeztetett arra, hogy 2017. január 1-jével Magyarországon 19-ről 9 százalékra csökkent a társasági adó kulcsa, ami a legalacsonyabb a 28 tagú Európai Unióban. Ezzel szemben az Egyesült Államokban átlagosan egy megkeresett dollárra 38.92 százalékos adót kell fizetni.
Kovács Zoltán kormányszóvivő a lapnak elmondta, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években a személyi-jövedelemadót egységes 15 százalékra vitte le, miközben a vállalkozások terheit is csökkentette. Sokak várakozásával szemben a kormányzat bevételei nem csökkentek, hanem növekedtek - tette hozzá. Kovács arra is emlékeztetett, hogy
2010 óta 700 ezer új állás jött létre,
és a közmunka ebből csak 150 ezret tett ki. A kormányszóvivő azt is elmondta, hogy a munkanélküliségi ráta a 2010-es 11,4 százalékról 4,5 százalékra csökkent.
Miközben az amerikai államadósság folyamatosan növekszik, addig a magyar számok csökkenést mutatnak. A magyar államadósság a GDP 85 százalékán volt 2010-ben, miközben ez mostanra 74 százalékra esett. A magyar forgalmi adó ugyan a legmagasabb az unióban, de Kovács Zoltán azt mondta a lapnak: ha az államadósság tovább csökken, akkor az áfa mértéke is kisebb lesz a jövőben.
Magyarország az egyik legszigorúbb bevándorlási politikát alkalmazza az unióban. Ennek oka, hogy 2015-ben több mint 400 ezer bevándorló haladt át az országon, hogy elérjék a vágyott szociális ellátórendszerrel rendelkező Németországot, vagy Svédországot. Kovács Zoltán szerint Magyarország nem tud versenyezni az előbb említett államok jóléti politikájával, ráadásul
a kormány szeretné megőrizni a magyar kultúra és életmód dominanciáját az országban,
mivel ha egy nemzet elveszíti a kultúráját, akkor maga a nemzet is elveszik.
A muszlimok tömeges beáramlása az európai országokba aláássa az adott állam alapjait - mondta Kovács. Kifejtette, hogy a muszlim tömegek a nyugat-európai országokban párhuzamos társadalmakat hoznak létre, és nem integrálódnak. Mindez pedig azt jelenti, hogy a saját szabályaik szerint élnek ezek a közösségek. Nem szeretjük azt nézni, ami Franciaországban, Hollandiában, vagy éppen Németországban van - mondta a szóvivő.