Mit keres több száz magyar Wittenbergben?

The memorial to Martin Luther outside the Stadtkirche church in Lutherstadt Wittenberg, Germany, 17 July 2017. Photo: Maurizio Gambarini/dpa

Az ötszáz évvel ezelőtti reformáció legfontosabb ajándéka az egyén számára az önfelejtés, mivel így egész élete során a többiekre tud koncentrálni, és nem magára - mondta Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a wittenbergi magyar napok csütörtök esti megnyitóján. Gáncs Péter evangélikus püspök arról beszélt, hogy több ok áll annak hátterében, hogy több száz magyar érkezett abba a városba, ahonnan ötszáz évvel ezelőtt útnak indult a középkori egyház megújítása.

A reformáció örökségéből azt a vitakultúrát emelte ki Balog Zoltán a wittenbergi magyar napok megnyitóján, ami nem egy szabad teret jelent, hanem egy olyan vitakultúrát, amire szükségünk van és az egymásra figyelést erősíti. Erre nemcsak az egyház falain belül van szükség, hanem a közéletben is – mondta az emberi erőforrások minisztere. Balog szerint a közös protestáns örökség alapján az egyházaknak meg kell próbálniuk megegyezni, de ha ez nem sikerül, akkor pedig testvériségben kell tovább élni.

Ha visszatérünk a 16. századi örökséghez, akkor a legjobbat tesszük Európával.

„A keresztény ember számára a reformáció legfontosabb ajándéka az önfelejtés, mivel a mi üdvösségünk elrendeztetett. Mindezért szolgálhatunk a világban, és ezt az atmoszférát érdemes kifelé közvetíteni – tette hozzá. – Mindez a keresztényi magatartás nem az egyént helyezi a középpontba, hanem a másokért való életet" – zárta a miniszter.

Balog Zoltán: A reformáció legfontosabb ajándéka az önfelejtés Forrás: Bartos Gyula/Emmi

„Köszönet a határnyitásért"

Reiner Haseloff, Szász-Anhalt miniszterelnöke arról beszélt, hogy a wittenbergi magyar napok egy egyházi rendezvény, és nem állami. Nem volt ebben a városban, és ebben a teremben soha ennyi magyar, mint most napjainkban – tette hozzá. "Azért is örülünk a mostani napoknak, mivel korábban bemutathattuk Budapesten az összes Luther-kori emléket." Haseloff annak is örül, hogy 500 év óta rengeteg magyar hallgató jött a városba, és mindez a barátság a Békéscsabával való testvérvárosi közösség révén a mai napig virágzik.

A miniszterelnök kiemelte, az elmúlt 30 évben tovább fejlődött a város és Magyarország barátsága. Mindezt elősegítette a vasfüggöny lebontása – tette hozzá. – A következő napokban lehetőség lesz arra, hogy az eddig elért eredményeket bemutassuk, és mindenki számára megismerhetőek legyenek." Haseloff elmondta, hogy

a mai napig hálásak a magyaroknak, hogy 1989-en megnyitották a határt,

így ma már egy egyesült Európában élhetünk.

Három ok

Miért is jöttünk ide több százan Magyarországról Wittenbergbe? – tette föl a kérdést Gáncs Péter. Az evangélikus püspök szerint ennek legalább három oka van. Az első legkézenfekvőbb válasz, hogy jobb helyen nem is lehetnénk, mivel itt lehet a legjobban ünnepelni a reformáció 500 éves évfordulóját, és emlékezni az akkor történtekre. A püspök hozzátette, hogy a lényeg a közös cél, hogy találkozzunk egymással, és hálát adjunk az egyház Urának, aki kész megújítani a teremtett világgal való közösségét.

Gáncs Péter: Három ok miatt jöttünk Wittenbergbe Forrás: MTI/Földi Imre

Gáncs Péter szerint egy nagyon pragmatikus választ is adhatunk arra, hogy miért vagyunk itt. Korábban kölcsönadtuk Luther Márton magyar tulajdonban lévő végrendeletét a városnak, és most köszönetképpen kapjuk vissza ezt az alkalmat, amikor megmutathatjuk a magyar evangélikusság tevékenységét a német testvéreknek. A püspök szerint a harmadik válasz teológiai.

„Itt vagyunk, mert komolyan vesszük Isten legfontosabb ajándékát,

miszerint Jézus Krisztus emberré lett, és rajta keresztül tanúskodhatunk mellette. Hálásak vagyunk Istennek, hogy itt lehetünk!" – zárta szavait a püspök.