Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Donald Trump amerikai elnök kijelentette, hogy az Egyesült Államok egyelőre nem tervezi a megelőző csapást Észak-Koreára. Figyelmeztette viszont Kim Dzsongunt, ha bármit is lép, vagy támadást tervez az Egyesült Államok és szövetségesei ellen, akkor "legyen nagyon ideges", mert
olyan bajba kerülhet, mint korábban kevés más nemzet.
Kedden az amerikai elnök azt mondta, "tüzet és haragot" zúdít Észak-Koreára, majd később azzal fokozta: "talán nem volt eléggé kemény". "Hosszú évek óta ezt csinálják országunkkal, és már ideje volt, hogy valaki felemelje a szavát ennek az országnak a népéért és más országok népeiért is". Az elnök ugyanakkor hozzátette, hogy továbbra is hajlandó tárgyalni.
Amikor az egyik újságíró azt firtatta, hogy várható-e megelőző csapásmérés Észak-Koreára, Trump határozottan kijelentette:
"erről nem beszélünk soha, majd meglátjuk, mi történik".
Trump ismét kifejtette, hogy Kína tehetne többet is a helyzet rendezése érdekében, de az az érzése, hogy a jövőben végre tesz is.
Robert Jeffress, az elnök evangéliumi keresztény tanácsadója a CBN televíziónak kijelentette, hogy „Isten szabad kezet adott az amerikai elnöknek az észak-koreai diktátor, Kim Dzsongun eltávolításához." A dallasi tiszteletes bibliai idézetekre hivatkozva fejtette ki Donald Trumpot támogató álláspontját. Jeffress szerint a vezetőknek minden hatalom megadatik ahhoz, hogy
bármilyen eszközt – akár háborút is – bevessenek a gonosz megfékezésére."
A lelkipásztor a 888.hu által idézett nyilatkozatában hangsúlyozta azt is, hogy szívet melengetőnek tartja az elnök politikai elemzők által erőteljesnek és harciasnak ítélt mondatait Észak-Koreáról, mert ezekkel a korábbi, szerinte „birka kormányzatokkal" ellentétben Donald Trump jelezte, hogy az Egyesült Államok nem tűri az amerikai népnek címzett fenyegetéseket.
Oroszország kész az egyenrangú párbeszédre mindenkivel, közöttük az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal is - jelentette ki az orosz külügyminiszter. Szergej Lavrov szerint Washingtonnak és Phenjannak az észak-koreai atomprogrammal kapcsolatos retorikája "kezd túllépni minden határt". Lavrov reményét fejezte ki, hogy vélhetően felülkerekedik a józan ész.
Az észak-koreai helyzet miatt
fokozott hadkészültségbe helyezték az orosz Távol-Keleten a légvédelmet -
közölte a Ria Novosztyi hírügynökséggel Viktor Ozerov, az orosz parlamentfelsőházának szenátora, az orosz szenátus védelmi és biztonsági bizottságának korábbi elnöke. A szenátor szerint az orosz hadsereg figyeli az Észak-Korea körül kialakuló helyzetet, és fokozott megfigyelés alatt tartja azokat a területeket, ahonnan rakétákat lőhetnek ki.
Kínának egyértelművé kell tennie, hogy semleges lesz, ha Észak-Korea indít először olyan támadást, amely fenyegeti az Egyesült Államokat, de ha az Egyesült Államok és Dél-Korea támad először, és megpróbálják megdönteni az észak-koreai kormányt, megváltoztatni a Koreai-félsziget politikai jellegét, akkor
Kína meg fogja akadályozni őket ebben
- írta a Kínai Kommunista Párt angol nyelvű hivatalos lapja, a Global Times. A széles körben olvasott újság cikkírója szerint Peking nem képes rávenni a hátralépésre egyik országot sem.
Kína mint Észak-Korea legjelentősebb szövetségese és kereskedelmi partnere már többször próbálta önmérsékletre inteni a mostani válságban érintett feleket. Kifejezte dühét a sorozatos nukleáris és rakétatesztek miatt, de az Egyesült Államokat és Dél-Koreát is bírálta. Kína már régóta tart attól, hogy kitör valamilyen súlyos konfliktus a Koreai-félszigeten, vagy esetleg megismétlődik az 1950-53-as koreai háború, és akkor észak-koreai menekültek óriási hulláma éri majd az északkeleti országrészt, végül pedig egyesül a két Korea, és az Egyesült Államok szövetségese lesz.
Kína számára Észak-Korea ütközőövezetül is szolgál közte és a Dél-Koreában állomásozó amerikai erők között, de Japánnal szemben is - írta a Reuters hírügynökség. A Global Times szerint Peking "szilárdan ellenáll minden olyan kísérletnek, amely megváltoztatná az érdekövezetében fennálló status quót, miszerint
egyetlen országnak sincs abszolút dominanciája a térségben".
Malcolm Turnbull ausztrál miniszterelnök közölte, hogy országa az Egyesült Államok segítségére sietne, ha Észak-Korea megtámadná, ami a védelmi szerződésükből is következik. Hogy ennek a segítségnek mi volna a formája, az a körülményektől és a szövetségesek közötti konzultációktól is függ - mondta. Erről beszélt Mike Pence amerikai alelnökkel - tette hozzá a Melbourne Radio 3AW-nek nyilatkozva.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem koreai tanszékének vezetője a köztévében azt mondta, szerinte alapvetően retorikai kirohanás, hogy Észak-Korea rakétatámadással fenyegette meg az Egyesült Államok óceániai külbirtokát, Guamot. Csoma Mózes azt mondta, Észak-Korea gyakran tett hasonló nyilatkozatokat az elmúlt évtizedekben. Általában akkor nő meg a feszültség, amikor közeledik valamilyen fontos esemény. Ez most a szokásos amerikai-dél-koreai hadgyakorlat, amelyet augusztus végén tartanak.
A tanszékvezető hangsúlyozta, hogy bár Észak-Korea hatalmas rakétaarzenállal rendelkezik, tökéletesen tisztában van a nemzetközi erőviszonyokkal. A vezetők tudják, hogy ha megindítanának egy ilyen támadást, olyan ellencsapást kapnának, amely
teljesen megsemmisítené a földfelszíni területeiket.
Hatalmas válsághelyzet alakulna ki a Távol-Keleten, menekültáradat indulna el, és föld alatti gerillaharcok kezdődnének - vélekedett. Csoma Mózes szerint alapvetően politikai céljai vannak az "erőfitogtatásnak", a háttérben az áll, hogy Észak-Korea nagyon fél az Egyesült Államoktól.
Az elmúlt hetek éles szóváltásainak a hátterében többek között az áll, hogy Észak-Korea megfenyegette az USA-t, hogy megtámadja Guam szigetét. Az esetlegesen felbocsátott észak-koreai ballisztikus rakéta 14 perc alatt el is érheti az Észak-Koreától 3500 kilométernyire fekvő Guamot. A Csendes-óceán nyugati vidékein fekvő, hat kilométer széles sziget a Mariana-szigetvilág egyik tagja. Stratégiai fontosságú amerikai katonai támaszpont, ahol alig több, mint 160 ezer ember él. Annyian, mint az amerikai Középnyugat valamelyik kisvárosában. Guam 1898 óta tartozik az Egyesült Államokhoz, a spanyol-amerikai háborúban szerezték meg Madridtól.
"Az élet az észak-koreai fenyegetés ellenére is folytatódik ebben a földi paradicsomban" - nyilatkozott az AP amerikai hírügynökségnek Hagatnában, a fővárosban Josh Tyquengco, a guami turisztikai iroda igazgatója, aki hangsúlyozta, hogy eddig egyetlen turista sem mondta le a foglalását.
Eddie Baza Calvo kormányzó a The New York Times című lap Guamra küldött tudósítójának azt mondta: a Washington és Phenjan közötti kemény szócsata ellenére sem emelték a riadókészültséget a szigeten. A kormányzó közleményt is kiadott, amelyben
megnyugtatta mind a helybélieket, mind a turistákat, hogy nincs okuk aggodalomra,
biztonságukat nem fenyegeti közvetlen veszély.
Madeleine Z. Bordallo, aki Guamot képviseli a kongresszusban, azt mondta, hogy a diktátor elhangzott fenyegetőzései "veszélyesek", és megnövelték a feszültséget."Kim Dzsongun vakmerő magatartását nem tűrhetjük" - fogalmazott az észak-koreai vezetőről.
Pénteken, helyi idő szerint kora reggel Donald Trump bejelentette: az Egyesült Államok felkészült a válaszcsapásra Észak-Korea ellen.
"Teljesen készen állnak a katonai megoldások, csőre töltöttünk arra az esetre, ha Észak-Korea nem bölcsen cselekszik. Remélhetőleg Kim Dzsongun más utat választ" - írta a Twitteren az amerikai elnök.
