Koncert közben, a színpadon halt meg egy fiatal énekes

Vágólapra másolva!
Koncert közben halt meg egy fiatal ukrán bluesénekes, az Ivan Blues & Friends együttes ünnepelt szólistája.
Vágólapra másolva!

A 33 éves Ivan Gyenyiszenko, művésznevén Ivan Blues utolsó dala után esett össze a színpadon az Augusztusi Blues nevű nemzetközi zenei fesztiválon az észtországi Haapsalu városban szombaton.

A mellében érzett heves fájdalom ellenére utolsó számát nagy erőfeszítéssel még befejezte, de aztán eszméletlenül omlott a padlóra.

Egy konferanszié a színpadról kérte a közönség soraiban esetleg helyet foglaló orvosok segítségét.
A zenészt szívmasszázzsal fél órán át próbálták újraéleszteni, de hiába. A szervezők közlése szerint

szívinfarktusban halt meg.

A hét elejére a rajongók részvétnyilvánításaival telt meg az ukrán közösségi média.

A lelki erő és a bátorság szimbóluma volt

Az agyalapimirigy-daganatban és ezzel összefüggésben akromegáliában szenvedő énekest nemcsak zenei tehetsége miatt szerették és csodálták Ukrajnában, hanem a lelki erő és a bátorság szimbólumaként is ünnepelték. Egy jóindulatú hipofízisdaganat következtében Gyenyiszenko évek óta akromegáliában, egy endokrinológiai betegségben szenvedett, amely a növekedési hormon túltermelődésével,

a csontozat rendellenes túlnövekedésével jár, ezért főleg az arc, de a test többi része is túlzott méretűvé válik.

Betegsége ellenére Gyeniszenko nem süllyedt apátiába, megőrizte pozitív hozzáállását a dolgokhoz. Keményen dolgozott karrierjén, és végül befutott zenész, színész és képzőművész lett. Sok rajongója akadt az ukrán hírességek és politikusok körében is.

ez a nagydarab álmodozó, méretes, de gyengéd kezével, mély és öblös hangjával, tiszta tekintetével, gyermeki mosolyával. Mindig figyelmes és jószívű volt. Volt benne valami természetes nemesség és jóság" - emlékezett rá egyik rajongója, Musztafa Najjem afgán származású parlamenti képviselő.
Ennél is fontosabb azonban, hogy

Ivan Gyenyiszenko példája arra inspirálta testi fogyatékossággal élő ukránok ezreit, hogy sajátosságaikat ne korlátként, hanem lehetőségként éljék meg.

Alkotásaiban és dalaiban a művész mindig arra buzdította az embereket, hogy kövessék álmaikat, és azt hangsúlyozta, hogy külső megjelenésétől függetlenül mindenki nagyszerű ember lehet.
"Egy könyvet a borítója alapján szoktunk megítélni. A jól kinéző embereket kedveljük, de nem törődünk a bensőjükkel.

- mondta egyik utolsó interjújában.