Katonai puccs vagy elhúzódó polgárháború?

MADURO MOROS, Nicolás
Caracas, 2017. július 19. A Nicolás Maduro venezuelai elnök alkotmánymódosítási törekvéseit ellenző tüntetők felgyújtott autógumikkal lezárnak egy utat Caracasban 2017. július 18-án. A venezuelai ellenzék július 20-ára 24 órás, általános sztrájkot hirdetett. (MTI/EPA/Miguel Gutierrez)
Vágólapra másolva!
Nicolás Maduro venezuelai elnök lába alól lassan teljesen kicsúszik a talaj. Hugo Chávez kinevezett utódja hiába próbálkozik elődje módszereivel, egyre inkább úgy tűnik, hogy nem képes megtartani a hatalmát. Egyrészt hiányoznak belőle Hugo Chávez egyéni képességei, másrészt a Chávez-féle rendszer a létrehozójára is valószínűleg ráomlana a jelenlegi helyzetben.
Vágólapra másolva!

Venezuela tíz Magyarországnyi területű állam, 30 milliós lakossággal és a világ egyik legnagyobb kőolajtartalékával. Elvileg minden adottsága meglenne hozzá, hogy békében és jólétben teljenek a hétköznapjai, ehhez képest üresek a boltok és utcai harcok követelnek halálos áldozatokat a fővárosban, Caracasban.

A kőolajat az első világháború után fedezték fel Venezuelában, és évtizedeken keresztül

Dél-Amerika leggazdagabb országa volt.

Viszont a kormányai mindent az olajra építettek, más szektorokat nem fejlesztettek a gazdaságban, és nem tekintették problémának az állam eladósodását sem, hiszen majd az olajból ezt is fedezni lehet. Az 1980-as évek olajáresése komoly válságot idézett elő Venezuelában, nagyot zuhant az életszínvonal, elterjedt a korrupció és a szervezett bűnözés.

Dél-Amerika történelmében nem szokatlan dolog, hogy ha instabillá válik politikailag egy ország, akkor a hadsereg veszi át a hatalmat, hogy rendet csináljon.

Hugo Chávez ezredes

1992-ben úgy érezte, hogy neki jutott ez a történelmi feladat, hogy megszervezze a puccsot, de mivel az nem sikerült, börtönbe került. Szabadulása után viszont pártot alapított és megnyerte az 1998-as parlamenti választásokat, ezt követően pedig az elnökválasztást, az összes szavazat 56%-át megszerezve. Kihasználva erős támogatottságát,

1999-ben alkotmányozó nemzetgyűlést hívott össze,

és úgy változtatta meg az alkotmányt, hogy minél erősebb legyen az elnöki hatalom, és őt magát minél nehezebben és minél később lehessen a pozícióból elmozdítani.

Hugo Chávez nem a népét rettegésben tartó diktátor volt. Voltak ugyan ellene tiltakozó megmozdulások, sőt puccskísérlet is, de populista intézkedéseivel és kiváló szónoki képességeivel valahogy mindig sikerült megszerezni a lakosság többségének támogatását. Például az ellene irányuló puccskísérlet idején elég volt egy televíziós beszédet elmondania, hogy egy egész országot lecsitítson. Vasárnap délutánonként ő egymaga volt órákon keresztül az állami televízió műsora, betelefonálók kérdéseire válaszolt, és a kényes témák is szóba kerülhettek. Magabiztosan nyerte meg a soron következő választásokat egy évtizeden keresztül.

Caracas, 2014. június 10. Hugo Chávezt ábrázoló falfestmény Forrás: AFP/Leo Ramirez

Közben persze saját bizalmasait ültette az állami olajtársaság vezető pozícióiba, és ő is az olajból származó bevételekből tudott hangulatjavító intézkedéseket bevezetni. Venezuela exportbevételének 95%-a a mai napig az olajból származik, az aktuális olajáreséssel valószínűleg Hugó Chávez sem tudna mit kezdeni, ha nem halt volna meg 2013-ban. Ő egyébként a médiában rendszeresen szidta az imperialista Egyesült Államokat, de közben élénk kereskedelmet bonyolított vele oda-vissza. Kiváló kapcsolatot ápolt Fidel Castróval, fontos szövetségesével, és Kínától is tudott nagyobb összegű hiteleket szerezni.

Havanna, 2006. szeptember. Hugo Chávez beteglátogatóban Fidel Castrónál Forrás: AFP/Str

Nicolás Maduro nem fejezte be iskoláit, hanem buszvezető lett, majd szakszervezeti vezetőként egyéves politikai képzésen vett részt Kubában. Tagja lett az 1999-es alkotmányozó nemzetgyűlésnek, 2005-től az országgyűlés elnöke (a posztot felesége „örökölte” tőle), 2006-tól külügyminiszter, 2012-től alelnök, akiről halála előtt Hugo Chávez kijelentette, hogy őt jelöli ki utódjának. 2013. április 14-én Madurót Venezuela elnökévé választották. Csak 1,5%-kal győzte le az ellenzéki jelöltet, már ebből is látszott, hogy nem ő az új Hugo Chávez. Maduro elnököt megválasztása után az országgyűlés kétszer is önrendelkezésre jogosította: először 2013. november 19-től 2014. november 19-ig, majd 2015. március 15-től 2015. december 31-ig. Az elnöki jogkör ideiglenes kibővítését arra hivatkozva kérte, hogy úrrá legyen az ország nehéz helyzetén. Mivel a közállapotok nem javultak, egyre nagyobb lett az ellenállás Maduro iránt külföldön és belföldön is, ő pedig egyre görcsösebben ragaszkodik a hatalomhoz. 2015. december 6-án pártja elveszette a választásokat, mégsem adta át a hatalmat.

Nicolás Maduro mutatja a fotót amelyen állítása szerint Hugo Chávez szelleme látható, aki egy alagút ásása során jelent meg Forrás: AFP/Venezuleai elnökség

Fidel Castro, a régi szövetséges már halott, Kínának egyre kínosabb a Venezuelával fenntartott viszony, az USA visszahívta nagykövetét Caracasból. A szomszédos Kolumbiával is konfliktusba keveredett Venezuela, mert a határ mentén élénk a csempészet, ugyanis mára a legalapvetőbb fogyasztási cikkeket sem lehet beszerezni Venezuelában, és az emberek az elszabadult infláció miatt ha dollárra nem tudják, akkor kolumbiai pesóra váltják be a pénzüket.

A caracasi magyar közösség 1969 óta működteti a Magyar Házat a magyar kultúra ápolására, mostanában viszont gyógyszerelosztó központ lett belőle. Magyarországi rokonaiktól azt kérik a caracasi magyarok, hogy a legszükségesebb gyógyszereket küldjék ki csomagban, ezeket a küldeményeket összegyűjtik a Magyar Házban és oda fordulhat segítségért, akinek gyógyszerre van szüksége. 2015-höz képest 2016-ban 30%-kal nőtt a csecsemőhalandóság Venezuelában, ez az adat pontosan mutatja

az egészségügy teljes összeomlását.

A boltok általában zárva vannak, és ha elterjed a híre, hogy valamelyikbe áru fog érkezni, hosszú sorban állnak az emberek anélkül, hogy előre tudnák, mit tudnak majd vásárolni.

Caracas, 2017. július 19. Nicolás Maduro alkotmánymódosítási törekvéseit ellenző tüntetők felgyújtott autógumikkal lezárnak egy utat Forrás: MTI/EPA/EFE/Miguel Gutierrez

Hugó Chávez nem éppen demokratikus eszközökkel kormányozta az országot, de minimum a lakosság felének támogatását mindig magáénak tudhatta, Nicolás Madurót jelenleg a venezuelaiaknak jó ha negyede szeretné az elnöki székben látni. Az utcai harcokká fajult tüntetéseknek már több mint 120 halálos áldozata van. Az ellenzék két fontos vezetőjét a házi őrizetből ismeretlen helyre vitték a titkosszolgálat emberei, de előtte még Leopoldo López és Antonio Ledezma a Youtube-on üzentek híveiknek. Maduro elődje módszerét követve

meghirdette az alkotmányozó nemzetgyűlés tagjainak megválasztását,

amit meg is tartottak július 30-án, de az ellenzék bojkottálta, az Európai Unió, illetve az Egyesült Államok bejelentette, hogy az eredményét nem ismeri el.

Maduróból egy harmadik világbeli vergődő ország dühös kis diktátora lett. Valószínűleg nincsen már hozzá ereje, hogy az alkotmány megváltoztatásával bebetonozza magát a hatalomba. A hadsereg egyelőre még támogatja, de lehet, hogy már készülődik egy főtiszt, mert úgy érzi, hogy neki jutott az a történelmi feladat, hogy megszervezze a puccsot.