Oroszország miután elfoglalta a Krím-félszigetet, beavatkozott az ukrajnai polgárháborúba is, bár ezt tagadja.
Nemcsak geopolitikailag lettek versenytársak
az energiahordozók importjára szoruló Kelet-Európában Oroszország és az Egyesült Államok, hanem energiaexportőrként is. Az orosz földgáz alternatívájaként kínálja az USA a cseppfolyósított, tankhajókon Európába szállított palagázt.
Tovább bonyolítja az ügyet, hogy különleges ügyészt neveztek ki „az orosz kormánynak a 2016-os elnökválasztás befolyásolására irányuló erőfeszítései és más kapcsolódó ügyek" vizsgálatára, és az amerikai képviselőház hírszerzési bizottsága is behatóan foglalkozik a témával.
A napokban Mike Pence amerikai alelnök Tallinnban találkozik mindhárom balti állam vezetőjével, és arról tárgyal, hogy Lettország, Észtország és Litvánia Patriot rakétaelhárító rendszert vásárolnak az USA-tól. Ezt követően továbbutazik a NATO-tag jelölt Georgiába és az idén júniusban csatlakozó Montenegróba. Szemmel láthatóalag az USA pozíciói tovább erősödnek a térségben Oroszország rovására.
Ráadásul a múlt hét folyamán az USA-ban mind a képviselőház, mind a szenátus
megszavazta azokat a szankciókat,
amelyek korlátozzák az orosz energiaexportot azzal, hogy megnehezítik az orosz vállalatok nemzetközi tőkéhez való jutását.
Moszkva nem is késett a válasszal, Putyin bejelentette, hogy mivel 455 orosz diplomata tartózkodik az USA-ban, Oroszországban is csak ennyi maradhat az Egyesült Államok diplomatáiból. Barack Obama amerikai elnök egyik utolsó intézkedése az volt tavaly decemberben, hogy 35 orosz diplomatát kiutasított az Egyesült Államokból, így állt elő az aktuális létszám. Putyin intézkedése viszont azt jelenti, hogy a jelenleg Oroszországban tartózkodó, 1210 személyből álló amerikai diplomáciai testületből
755 főnek el kell hagynia állomáshelyét:
a moszkvai nagykövetséget, illetve a három konzulátust Jekatyerinburgban, Vlagyivosztokban és Szentpéterváron.