Az UNESCO július 2-án ülésezett krakkóban, ahol a világrörökségi listára feltették az északnyugat-kínai Csinghaj Hoh Hszil természetvédelmi területet, amely a világ legnagyobb és legmagasabban fekvő fennsíkja.
A listán szerepel még az argentínai Los Alerces Nemzeti Park. Világörökség lett a Mongólia és Oroszország területére kiterjedő Bajkálontúl, itt több millió veszélyeztetett vándormadár talál menedéket.
Világörökségi helyszín lett a törökországi Aphrodisias is.
A nyugat-afrikai Angola Mbanza-Kongo óvárosával debütált a világörökségi listán. Az 570 méter magasan fekvő terület volt a 14. és 19. század közötti Kongói Királyság politikai és spirituális központja volt.
Ugyancsak első ízben került fel a listára Eritrea, amelynek fővárosát, Aszmarát választotta be a bizottság a világörökségi helyszínek közé. A bizottság szerint Aszmara
kivételes példája a 20. század elején zajlott korai modernista urbanizációnak.
A listán szerepel még a Dél-afrikai Köztársaság északi részén elterülő Khomani kulturális tájegység, ami fontos szerepet játszik a nomád khomani szan népcsoport életében.
Világörökség lett a kambodzsai Sambor Prei Kuk régészeti lelőhely, amelyet az Angkor előtti, Chenla birodalom fővárosaként, Ishanapuraként azonosítottak a kutatók. A területen lévő gazdagon díszített homokkő-elemek igazi mesterműnek számítanak.
Az új helyszínek között van még a kínai Kulangszu szigete, ahol a hagyományos kínai és a nyugati építészet, valamint a korai 20. századi modernista stílus és az Art Deco ötvözéséből született új építészeti mozgalom jellegzetességei köszönnek vissza.
Az indiai Ahmadábád óvárosa a szultánság idejéből való gazdag építészeti örökségei miatt került fel a listára.
Az új helyszínek között szerepel a brazíliai Valongo régészeti lelőhely is:az afrikai rabszolgák egykori fő kirakodóhelye. (Erről itt írtunk bővebben) A bizottság úgy döntött, hogy
a Kárpátok és Németország ősi bükköseinek országhatárokon túli területei is felkerülnek a világörökségi helyszínek közé.