Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Három hónappal az előrehozott választás előtt egyre izgalmasabbá válik az osztrák belpolitika. A 2007 óta a nagykoalíció (Osztrák Szociáldemokrata Párt és Osztrák Néppárt, SPÖ-ÖVP) által uralt ausztriai politikai tér egészen 2015-ig meglehetősen unalmas volt, azonban a menekültválság és a koalíción belüli ellentétek alaposan felforgattak mindent. Mindennek az első jele az volt, hogy az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) már 2015-ben átvette a vezetést a népszerűségi listákon, sőt volt olyan felmérés, amit azt mutatta, hogy 10 százalékpontos előnybe kerültek.
2016-ban az elnökválasztásról szólt minden Ausztriában. Óriási meglepetésre
sem az ÖVP, sem az SPÖ jelöltje nem került be a második fordulóba.
A hatalmas bukta miatt le kellett mondania Werner Faymann szociáldemokrata pártelnöknek, kancellárnak. A helyére Christian Kern került, aki korábban az osztrák államvasutakat igazgatta. Az elnökválasztás Norbert Hofer (FPÖ) és Alexander Van der Bellen (Zöldek) között dőlt el. Bár a 2016 májusában tartott második fordulót Van der Bellen nyerte, de csalás miatt meg kellett ismételni a voksolást.
A decemberi elnökválasztást is a Zöldek jelöltje nyerte, de mögötte a teljes osztrák politikai és médiaélet felsorakozott, míg Hofert csak az FPÖ támogatta. Az illegális bevándorlás csökkenése miatt, valamint a kedvezőbb gazdasági helyzetnek köszönhetően az FPÖ nem tudott könnyen mozgósítani, de a Hofer által megszerzett
több mint 46 százaléknyi szavazat nagyon erős figyelmeztetés volt a hagyományos ausztriai pártoknak.
A Szabadságpárt jelentette kihívásra eddig egyértelműen az ÖVP reagált a legjobban. A pártban a nagyon gyenge közvélemény-kutatási eredmények miatt gyakorlatilag forradalom tört ki.
A vezetést a mindössze 31 éves Sebastian Kurz külügyminiszter vette át,
aki már 2015-ben is nagyon élesen fogalmazott a migrációs válság ügyében, és egyáltalán nem követte a nagykoalíció puha politikáját. Kurz megválasztása után az ÖVP egyből a népszerűségi listák élére ugrott, jelenleg a választók 34 százalékának a szavazazára számíthat. Az FPÖ 25, míg az SPÖ 24 százalékon áll.
De nemcsak a nagypártok világában van változás.
A belső ellentétek miatt kettészakadt a zöld párt
és Peter Pilz vezetésével egy újabb alakulat jött létre. Ennek eredményeképpen legutóbb a Zöldek már csak öt-hat százalékon álltak, míg Pilz rögtön egy ötszázalékos eredménnyel nyitott. A parlamenti bejutás határán billegő liberális NEOS leigazolta Irmgrad Grisst, aki a 2016-os elnökválasztáson majdnem bejutott a második körbe. A korábbi legfelsőbb bírósági elnök 18,9 százalékot kapott.
Az egyre élesebb kampánynak köszönhetően Ausztria megtiltotta a belépést a török gazdasági miniszternek, Nihat Zeybekcinek, aki a tavalyi, kudarcba fulladt törökországi puccskísérlet évfordulóján tartandó rendezvényen akart részt venni. Thomas Schnöll szóvivő szerint a rendezvény és a látogatás "nagyon nagy veszélyt jelent a közrendre és Ausztria biztonságára".
Mivel a korábbiakhoz képest határozottabb karakterű "versenyzők" csapnak össze az őszi választáson, "nagyobb és hangosabb" választási küzdelemre lehet számítani – ezt már a Die Presse írta. Ritkán kerülnek olyan, "valóban választható karakterű" emberek a politikai színtérre, akik az elődökhöz képest elsősorban intellektusban, tehetségben, retorikában és bátorságban tűnnek ki - állapítja meg Rainer Nowak, a Die Presse főszerkesztője, aki
biztatónak nevezte a Sebastian Kurz által felvonultatott ötleteket és célokat.
A Kurier arról írt, hogy Kurz előnye a közérthetőségben és az értelmetlen viták elkerülésében rejlik, a szerző szerint azonban "a tartalmat illetően az ÖVP elnöke még talány". A cikkíró szerint Kurz hatásos képeket vonultat fel és világosan fogalmaz, mindig is az volt a varázsszövege, "mantrája", hogy "hagyjuk a dolgok szépítését, és beszéljünk a valóságról!". A lap szerint Reinhold Mitterlehner előző ÖVP-pártelnök tavaszi lemondásánál is megőrizte nyugalmát, új választásokat szorgalmazott, és kiállt a pártelnöki jogokért.
Kurzot pártjának lelkesedése hajtja, de tudja, hogy ez sokáig nem lesz elég – erről már a Der Standard írt. Az elnököt elődje, Mitterlehner tréfás, de kritikus szavai sem tántorítják el attól, hogy hagyja magát "kiadósan" ünnepeltetni - állapította meg Sebastian Fellner, a lap belpolitikai szerkesztője, aki úgy vélte: a párt átnevezése ide, az új külső megjelenés oda - Kurz mégiscsak az ÖVP-t vezeti, és az alapszabály megváltozását követően
marad a tartományi és az országos szervezetek közötti konfliktus.
Ausztriában október 15-én előrehozott parlamenti választást tartanak. Az ÖVP vezetője szeptemberben mutatja be teljes kormányprogram-tervezetét, amelynek fő témája várhatóan az adóreform, az ország biztonsága és az osztrák szociális rendszer fenntarthatósága lesz. Az SPÖ már meghatározta a jövőbeni koalíciós együttműködés feltételeit, és azok ismeretében több médium arról írt, hogy ezzel elvben szabaddá tette az utat az FPÖ-vel kötendő koalíciós kormányzás előtt.
