Kína is Kim Dzsongun ellen fordult

Vágólapra másolva!
Kína beszüntette katonai kapcsolatait Észak-Koreával - jelentette ki a kínai védelmi minisztérium egyik képviselője a Channel News Asia szingapúri hírtelevíziónak nyilatkozva.
Vágólapra másolva!

Az interjú részletei vasárnap kerültek adásba. Csou Bo a nemzetközi biztonsági együttműködésért felel a kínai védelmi tárcánál. Elmondta, hogy korábban

sokrétű volt a kapcsolat és a véleménycsere Észak-Koreával, de ez a nullára csökkent,

ami a „mindenki számára ismeretes okok miatt történt”.

Szavai szerint Peking „szolidáris a nemzetközi közösséggel abban, hogy szükséges tiszteletben tartani az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatait a Phenjannal kapcsolatos kérdésekben”.

Hozzátette, „Peking a lehető legérthetőbben Phenjan tudomására hozta azt az álláspontját, amely szerint

Észak-Korea érdekelt abban, hogy megkezdjék a Koreai-félsziget mentesítését az atomfegyverektől és szavatolják a régió biztonságát”.

Csou Bo szerint ugyanakkor számtalan ok miatt nagyon kaotikus a helyzet a térségben, többek között az észak-koreai kísérleti rakétaindítások miatt a Dél-Korea déli részén hadrendbe állítandó THAAD amerikai rakétavédelmi rakétarendszer következtében is.

A kínai védelmi tárca képviselője abban bízik, hogy sikerül megoldást találni ezekre a kérdésekre. Kifejtette:

Észak-Korea közvetlen kapcsolatokat szeretne teremteni az Egyesült Államokkal, Kína pedig igyekszik ezt segíteni.

Példaként említette a korábban Phenjannal Pekingben folytatott hatoldalú tárgyalásokat, amelyben részt vett az Egyesült Államok, Dél-Korea, Japán és Oroszország is.

A helyzet összetettségét mutatja, hogy Moszkva és Peking július elején közös nyilatkozatban felszólította Washingtont, azonnal állítsa le a THAAD rakétavédelmi rakétarendszer hadrendbe állítását Dél-Koreában. Az Egyesült Államok szerint a rendszerre - amelyet már szeptemberre hadrendbe akarnak állítani - az észak-koreai rakétafenyegetés miatt van szükség. Oroszország és Kína viszont azt állítja, hogy ez csak ürügy, az Egyesült Államok az ázsiai katonai infrastruktúráját akarja vele bővíteni, de azt kockáztatja, hogy felborul a térségben a stratégiai erőegyensúly.