Nem nyomoznak a WikiLeaks-alapító ellen

Berlin, 2017. május 19. 2016. október 4-én készített kép, amelyen Julian Assange, a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítója élő televíziós interjút ad Berlinben tartózkodó újságíróknak Ecuador londoni követségéről a WikiLeaks alapítása 10. évfordulójának alkalmából. A svéd főügyész 2017. május 19-én bejelentette, hogy ejti a nemi erőszak, szexuális zaklatás és kényszerítés vádját Assange-dzsal szemben. A férfi 2012 júniusától Ecuador londoni nagykövetségén rejtőzködik, mert a brit hatóságok jóváhagyták kiadatását Svédországnak. (MTI/EPA/Maurizio Gambarini)

Julian Assange ellen nemi erőszak miatt indult nyomozás, de ezt a svéd ügyészség pénteken megszüntette. 

A WikiLeaks-alapító 2012 óta él Londonban Ecuador nagykövetségén, ahol menedéket keresett a svéd kiadás ellen. Viszont a brit rendőrség azt közölte: letartóztatják az alapítót, ha elhagyja a követséget.

A Scotland Yard hangsúlyozta, hogy Assange továbbra is körözés alatt áll, mivel öt éve nem jelent meg a londoni bíróság előtt.

A portál alapítójának ügyvédei azzal érveltek, kockázatos lenne kiadni Svédországnak Assange-t, mert félő, hogy onnan

továbbadnák az USA-nak,

ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene. Az ügyvédi csapat még azzal is megpróbált érvelni a korábbi londoni felsőbírósági tárgyalásokon, hogy Assange-ra az Egyesült Államokban akár halálbüntetést is kiszabhatnak.

Julian Assange, a WikiLeaks alapítója Forrás: MTI/EPA/DPA/Maurizio Gambarini

Az USA azonban özölte,

Assange letartóztatása prioritás

- írta meg a BBC. Többek között azért, mert becslések szerint 500 ezer bizalmas amerikai táviratot szivárogtatott ki a sajtónak. Mind közül talán legfontosabbak voltak az amerikai elnökválasztás előtt meglebegtetett Clinton-emailek, melyekbe az elnökjelölt belebukott.

A WikiLeaks-re a CIA ellenséges hírszerző szolgálatként tekint, amelyet a háttérből Oroszország támogat.