Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Szélvészgyorsasággal nőtt az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SPD) népszerűsége, miután januárban Martin Schulzot, az Európai Parlament korábbi elnökét a párt kancellárjelöltnek választotta. Több felmérés is azt mutatta február végén-március elején, hogy az SPD megelőzte az Angela Merkel vezette kormányzó Kereszténydemokrata Uniót (CDU). A nemzetközi elemzői közvélemény pedig már arról beszélt, hogy reális esélye van annak, hogy a szeptemberi parlamenti választáson Schulz kerüljön Merkel helyére.
Egy ilyen politikai közhangulatba robbant be a március 26-i Saar-vidéki tartományi választás, ahol minden előzetes felmérésre rácáfolva a CDU több mint 40 százalékos szavazataránnyal diadalmaskodott, míg az SPD még 30 százalékot sem kapott. A roppant gyenge baloldali szereplés még nem gyengítette meg Schulz pozícióját, aki még nagyobb elánnal vetette bele magát a május 7-i schleswig-holsteini tartományi választásba.
Azonban az északnémet tartományban is
elmaradt a baloldali áttörés,
és az SPD több mint három százalékpontot vesztett 2012-höz képest, míg a CDU tovább erősödött. A baloldal további gondjait növelte, hogy koalícióstársuk, a Zöldek is gyengültek, így szinte biztosnak tűnik, hogy a tartomány vezetését elveszítik. Schulz elismerte a vereséget, de a pártvezető inkább már a május 14-i Észak-Rajna-Vesztfália tartományban lévő választásra koncentrál.
Németország legnépesebb tartományában 2012-ben elsöprő győzelmet aratott az SPD. A szavazatok közel 40 százalékát sikerült megszereznie. A jobbközép erők súlyos vereséget szenvedtek, mivel csak 26 százalékot sikerült szerezniük. Akkor az SPD a Zöldekkel kötött koalíciót, az utóbbi párt egyébként öt évvel ezelőtt 11,3 százalékot szerzett. Mindezek fényében Schulz számára elsőrendű szempont, hogy az SPD-Zöldek koalíció hatalmon maradjon, mivel egy sorozatban harmadik vereség esetén még távolabb kerülne a kancellári széktől.
Időközben azonban az országos párttámogatottsági arányok is jelentősen megváltoztak. Míg márciusban az SPD vezetett a CDU előtt, addigra mostanra a Merkel vezette párt jelentősen elhúzott a szocdemekről. Ha most tartanák a parlamenti választást, akkor
a CDU 34-37, az SPD 27-30 százalékéra számíthatna.
Rajtuk kívül nagy valószínűséggel még négy párt (Zöldek, Die Linke, Szabad Demokraták és az Alternatíva Németországnak) kerülne a parlamentbe. Egyelőre úgy néz ki, hogy a kicsik bevonásával egyik nagy párt sem tudna többséget alakítani, így a nagykoalíció tűnik a legvalószínűbb folytatásnak.
De térjünk vissza Észak-Rajna-Vesztfáliába. Schulz megválasztása után a felmérések azt mutatták, hogy az SPD képes lesz megismételni a 2012-es eredményét a tartományban, és simán hatalmon marad a jelenlegi kormánykoalíció. Március 15-én még 14 százalékponttal vezetett az SPD a CDU előtt, majd
gyors ütemben zárulni kezdett a két párt közötti olló.
Mostanra az összes intézet fej fej melletti eredményt jósol a két nagy párt között. Ha pedig figyelembe vesszük azt, hogy a mögöttünk hagyott tartományi választásokon mindig felülmérték az SPD-t, akkor azt sem lehet kizárni, hogy a CDU nyerni fog a legnépesebb tartományban. Vagyis, újabb megalázó vereség vár a baloldalra.
Angela Merkel a kancellári székét egyébként részben Észak-Rajna-Vesztfáliának köszönheti. 2005-ben, amikor szintén itt tartottak voksolást, akkor a CDU nagy meglepetésre megverte az SPD-t. A súlyos vereség után mondott le Gerhard Schröder kancellár, és írták ki az előrehozott választást. 2005 szeptemberében pedig 1994 után ismét sikerült nyerniük a kereszténydemokratáknak, így Merkel elfoglalhatta a kancellári széket, amit azóta is sikerült megtartania.
Az elmúlt hetek tendenciái alapján a CDU-ban abban bíznak, hogy sikerül szoros eredményt elérniük a vasárnapi választáson, így feledtetve a 2012-es súlyos vereségüket. A kampányban az Észak-Rajna-Vesztfáliában németországi szinten magasnak számító munkanélküliség, a szintén magasnak számító bűnözés és oktatási kérdések voltak a középpontban. Az ellenzékben lévő CDU értelemszerűen azt ígérte, hogy hatalomra kerülve jelentősen javítani fog ezen a téren, míg az SPD az eddigi eredményeket védte.
A tartomány élén a munkáscsaládból származó Hannelore Kraft áll. A politikusnőt sokan az SPD egyik legtehetségesebb szereplőjének tartják, és ezért sokan arra számítottak, hogy ő lesz Merkel kihívója, de ő végül eddigi posztjának megtartása mellett döntött. Kihívója Armin Laschet, egykori újságíró, aki a kampányban többször is
élesen felszólalt a terjedő iszlamizáció ellen,
valamint az egyre több no-go zóna miatt. Laschet a 2012-es súlyos vereség után helyi szinten jelentősen megerősítette a CDU-t, azonban ha közvetlenül választanának miniszterelnököt, akkor Kraft 51-33 százalékos arányban nyerne.
Összességben jól látszik, hogy óriási tétje van az észak-rajna-vesztfáliai megmérettetésnek, bár az előzetes felmérések azt mutatják, hogy itt is nagykoalíció lesz. Az utóbbi fejlemény egyébként a CDU számára előrelépés lenne az ellenzéki léthez képest. A választás tétjével kapcsolatban a Die Welt úgy fogalmazott, még egy vereség végleg véget vetne Schulz azon pozíciójának, miszerint ő az SPD megmentője. Egy végérvényesen bukott politikus válhat Schulzból, akin már csak mosolyognak.
