A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban, de a milicisták főhadiszállása az észak-iraki kurd autonóm régió területén, a Kandil-hegységben található, ahol a török haderő időről időre légicsapásokat hajt végre.
Irak szerint a PKK egyúttal az ország más részeiben is tevékenykedik, például az olajban gazdag, valamint többnemzetiségű, kurdok, arabok és türkmének lakta Kirkukban.
Az észak-iraki kurdok Kirkukot korábban az Iszlám Állam terrorszervezettől foglalták el, és bár az nem része a kurd autonóm területnek, ott is
megtartották a szeptember 25-i kurd függetlenségi népszavazást.
A referendumot az iraki vezetés mellett a környező, és ugyancsak jelentős kurd kisebbséggel rendelkező országok is alkotmányellenesnek tekintik. Mivel az észak-iraki kurdok Irak gazdasági és jogi intézkedései ellenére sem voltak hajlandók megválni Kirkuktól,
az iraki erők hétfőn hadműveletet indítottak annak visszafoglalásáért.
A török külügyminisztérium hétfőn üdvözölte, hogy Irak nem tűri meg Kirkukban a PKK szeparatistáit.
Szeptember végén Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter már felvetette annak lehetőségét, hogy
Törökország katonailag beavatkozhat Irakban, ha azt kifejezetten kérné Irak vagy amennyiben bántódás érné a kurd területen élő türkmén kisebbség tagjait.
Az észak-iraki kurdok önállósodásának ügye arra késztette Ankarát és Bagdadot, hogy tegye félre a Moszul közelében állomásozó török katonák jelenlétéből fakadó nézeteltéréseit.