Most döntenek a katalánok sorsáról

A spanyol kormány megkezdte rendkívüli ülését, amelyen végleges döntést készül hozni arról, hogy a katalán függetlenségi törekvésekkel kapcsolatban pontosan milyen intézkedéseket terjeszt be a parlament felső házának, az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva. Elemzők arra számítanak, hogy valamilyen formában korlátozzák a katalán autonómiát, és januárra előrehozott választásokat írnak ki. Annak eredménye azonban erősen kérdéses, a katalánok 40 százaléka a káoszba és erőszakba fulladt népszavazást is hitelesnek tartják, abszolút többségük pedig a jelenleginél nagyobb függetlenséget képzel el egy friss közvélemény-kutatás alapján.

A hetek óta tartó spanyol belpolitikai válságot az október 1-jén tartott katalán függetlenségi népszavazás váltotta ki, amelyet a spanyol alkotmánybíróság törvényellenesnek ítélt, és a madridi kormány is a leghatározottabban elítélt. A spanyol rendőrök brutális fellépése miatt a népszavazás káoszba és erőszakba fulladt. Végül - bár az eredmény a függetlenségpártiak győzelmét mutatta - a katalán elnök nem kiáltotta ki a függetlenséget.

A spanyol kormány tervezett intézkedései között szerepel, hogy januárban Katalóniában előrehozott helyi parlamenti választásokat tartsanak, s erről már megállapodtak az ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárttal is. Az eldiario.es internetes lap erre vonatkozó értesülését Carmen Calvo szocialista politikus megerősítette pénteken, a spanyol közszolgálati televíziónak nyilatkozva.

Carmen Calvo szerint az alkotmány 155-ös cikkének alkalmazása nem az autonómia felfüggesztését jelenti, hanem a megsértett törvényesség és alkotmányos rend helyreállítását Katalóniában.

A szenátus elnöksége még szombaton, a kormány ülését követően összeül, hogy meghatározza a javaslatcsomag tárgyalásának menetét. Sajtóinformációk szerint külön parlamenti bizottságot hoznak majd létre 27 szenátusi képviselővel,amely megvitatja a tervezett intézkedéseket. Lehetőséget kell biztosítaniuk a katalán kormánynak is az érvelésre.

A bizottság által elfogadott javaslatcsomagról vitát és szavazást tartanak a felsőház ülésén, erre a legutóbbi nem hivatalos információk szerint október 27-én kerülhet sor.

Az intézkedések elfogadásához a képviselők abszolút többségének támogatása szükséges, ezzel a néppárt egymaga rendelkezik. A megszavazott intézkedéscsomag azt követően lép hatályba, hogy megjelenik a hivatalos állami közlönyben.

Az El Periodico katalán napilap szombaton publikált felmérése azt mutatja, hogy a katalánok nagy többsége is előrehozott választásokat akar. 68,6 százalék válaszolta ezt a GESOP közvélemény-kutató cég kérdésére, és csak 27,4 százalék felelt nemmel ugyanerre a kérdésre.

A megkérdezettek 55,6 százaléka szerint az alkotmánybíróság felfüggesztő határozata ellenére megtartott október 1-jei népszavazás nem ad legitim felhatalmazást a katalán kormánynak a függetlenség egyoldalú kinyilvánításához, 40,1 százalék azonban a káosz és a választás tisztaságával kapcsolatos kételyek ellenére (a spanyol rendőrség rengeteg urnát elvitt, ugyanakkor az informatikai rendszer blokkolása miatt egy ember több helyen is tudott szavazni) is azt mondta, hogy ki kell kiáltani a függetlenséget.

Arra a kérdésre, hogy miként végződik a Katalóniában zajló folyamat, 29,9 százalék mondta azt, hogy egy megállapodással a két kormány között az autonómia bővítéséről, 20,3 százalék szerint Katalónia független lesz, 18,0 százalék úgy véli, csökkenteni fogják a térség önállóságát, 11,3 százalék szerint pedig nem változik a katalán autonómia. A megkérdezettek 20,6 százaléka nem válaszolt a kérdésre. Vagyis 50,2 százalék az autonómia bővülésére számít, és ha csak azokat vesszük figyelembe, akik válaszoltak erre a kérdésre, az arány már majdnem kétharmados.

A közvélemény-kutatók azt is vizsgálták, hogy a katalánok szerint kockázatos-e a helyi gazdaságra a függetlenségi folyamat folytatása. 49,3 százalék igennel válaszolt erre a kérdésre, 45,6 százalék viszont nemmel.