Rendőrségi helyszínelők egy menekültszállásnál Berlin Moabit nevű városrészében 2016. szeptember 28-án hajnalban. Előző este német rendőrök lelőttek egy megbilincselt társára késsel támadó menedékkérőt a szálláson, aki kórházba szállítását követően belehalt a sérülésbe. A meglőtt 29 éves férfi azért támadhatott rá 27 éves lakótársára, mert az egy közeli parkban aznap megerőszakolt egy nyolcéves kislányt, aki valószínűleg a meggyilkolt menedékkérő lánya volt. (MTI/EPA/Gregor Fischer)
Vágólapra másolva!
A vízumpolitika szigorításával és korlátozásokkal fenyegeti a brüsszeli Európai Bizottság (EB) az elutasított menedékkérők visszafogadásától elzárkózó származási országokat, és Banglades esetében már sikerrel is járt - írta a Welt am Sonntag című német lap.
Brüsszel nyomása révén a bangladesi vezetés vállalta, hogy betartja az EU-ból Bangladesbe hazatoloncolni kívánt elutasított menedékkérőkre vonatkozó szabályokat. A dél-ázsiai ország az első, amelynél a bizottság sikerrel alkalmazta a vízumpolitikai nyomásgyakorlást.
Banglades helyzete azért is fontos, mert onnan származik az észak-afrikai Líbiából a Földközi-tengeren át az EU-ba tartó migrációs útvonalon érkező menedékkérők egyik legnagyobb csoportja. A Welt am Sonntag szerint Brüsszel egy sor további országgal, köztük afrikai államokkal is tárgyalásokat kezdett. A bizottság képviselői ezeken a megbeszéléseken világossá teszik, hogy
az adott ország elitje az EU-s vízumkérelmek területén igen lassú ügyintézésre és egyéb nehézségekre számíthat, ha nem fogadják vissza a védelemre nem szoruló állampolgáraikat az EU-ból.
A német politikában üdvözlik az EB törekvését. Az érintett országok vezetőrétegében meg kell érnie a felismerésnek, hogy „elmarad a müncheni bevásárlótúra, és nem tanulhatnak a gyerekek a heidelbergi egyetemen, ha nem fogadják végre vissza az elutasított menedékkérőket” - mondta a lapnak Armin Schuster, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyik vezető biztonságpolitikai szakpolitikusa.
Rendőrségi helyszínelők egy menekültszállásnál Berlin Moabit nevű városrészében 2016. szeptember 28-án hajnalban. Előző este német rendőrök lelőttek egy megbilincselt társára késsel támadó menedékkérőt Forrás: MTI/EPA/DPA/Gregor Fischer
A testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) részéről Joachim Herrmann bajor tartományi belügyminiszter hozzátette, hogy a vízumpolitika nagyon fontos eszköz, alkalmazásával erősíthető a származási országok döntéshozóinak együttműködési hajlandósága az elutasított menedékkérők hazajuttatásában. A CDU/CSU pártszövetséggel és a Zöldekkel koalíciós egyeztetést folytató liberális Szabad Demokrata Párt (FDP) egyik legismertebb politikusa, Alexander Graf Lambsdorff szerint a fejlesztési segélyek csökkentése is hasznos nyomásgyakorlási eszköz és a nemzetközi szervezetekben folytatott együttműködés szintén, hiszen "a harmadik világ országai az EU támogatására szorulnak, amikor például el akarják helyezni az embereiket az ENSZ-ben" - mondta az FDP elnökségi tagja. "Miért kellene segítenünk ebben egy országnak, ha az nekünk egy más területen nem segít?" - vetette fel.
Németországban a menekültügyben az egyik legnagyobb gond az elutasított menedékkérők hazajuttatása.
A Merkel-kormány törekvései eddig nem vezettek eredményre, a hazájukba visszatérő elutasított menedékkérők száma csökken. Az idén szeptember végéig az újrakezdési segéllyel járó önkéntes hazatérési programok keretében 24 569 ember költözött haza, további 18 153 elutasított menedékkérőt pedig hazatoloncoltak. Ez nagyjából 43 ezer főt jelent, szemben a 2016 azonos időszakában regisztrált 64 ezerrel szemben. A távozásra kötelezett, mégis Németországban maradó menedékkérők száma közben egyre emelkedik, jelenleg 230 ezer körül van.
Iratkozzon fel hírlevelünkre 
