A hitet nem szabad "lelki homokozónak" tekinteni, amelyben "eljátszadoznak azok, akiknek ez fontos" - jelentette ki Balog Zoltán Tusnádfürdőn, ahol többek között az ötszáz éve indult reformációról és Európa szellemi jövőjéről tartottak pódiumbeszélgetést. Úgy vélekedett, a hit nem azt jelenti, hogy mindent az egyháznak kell irányítania, hanem azt, hogy mindenben a szentírás jelenti a mércét.
A főnök feljebb van, feljebb a püspöknél, feljebb a miniszterelnöknél, a keresztény hit feljebb van a pártfegyelemnél
– mondta a 28. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban tartott pódiumbeszélgetésen.
A vallásszabadságot a világon elsőként meghirdető tordai országgyűlés jövőre lesz 450 éves, ennek apropóján kormányzati támogatásból teljesen
megújul a tordai római katolikus templom
– jelentette be. A miniszter a katolikus egyház szakadását "afféle üzemi balesetnek" nevezte, hiszen a katolikusoknál is erős megújulási hullám kezdődött ekkor. Szerinte a kereszténységben az a csodálatos, hogy egyszerre megőriz és megújít.
Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke szerint
reformáció nélkül talán Európa sem a mai formájában létezne.
A püspök szerint a jelen feladata, hogy zsinórmértéket adjon. "Ha nem tudunk választ adni az emberek mindennapi kérdéseire, kérdéses a fennmaradásunk" - jelentette ki.
A pódiumbeszélgetésen David Campanale brit újságíró szenvedélyes szónoklatban fejtette ki: Európa példája lehetne a hithez, Istenhez ragaszkodó Magyarország és Lengyelország.
A külhoni fiatalok többsége a magyar nemzet részekének
tartja magát, ezért a kormánynak egységes Kárpát-medencei térben kell gondolkodnia - hangsúlyozta a pódiumbeszélgetésen Balog Zoltán. A miniszter ezt a 2016-os magyar ifjúságkutatás eredményeire alapozta, amely pontos képet ad arról, hol élnek, hogyan gondolkodnak a magyar fiatalok magukról, illetve a világról.
Elmondta, a kormány a jövőben sem feledkezik meg a határon túli magyarokról, hiszen a jövőben 17 milliárd forintot különít el óvodaépítésekre. Balog Zoltán emlékeztetett arra is,
fontosnak tartják a magyar-magyar kapcsolatok ápolását,
ezért a hetedik osztályosok fele már eljutott az országhatáron túlra.
A demográfiai, családpolitikai kérdéseket is érintette Balog Zoltán. Kifejtette, 2002 és 2010 között 27 százalékkal csökkent a házasságkötések száma Magyarországon, de 2010 és 2017 között 46 százalékkal nőtt, amire az Európai Unióban nincs példa. A gyermekvállalási arány viszont nem emelkedik ilyen szépen, szerinte ezen még van mit javítani.