Furcsa kettősséget mutat a Századvég Alapítvány Project 28 által készített kutatás. A 28 EU-tagállamban a megkérdezettek túlnyomó része tagja akar maradni a közösségnek, ugyanakkor nagyon határozottan megjelenik az a vélemény, hogy Brüsszel igencsak félrekezeli az elmúlt néhány év legsúlyosabb válságait. Ez arra utal, hogy a tagországok állampolgárai más típusú együttműködést szeretnének, mint amit az uniós politikai elit - írta a Figyelő.
Az egyet nem értés gazdasági és politikai vetületei egyaránt jelentősek. Brüsszel késve reagált a 2008-as pénzügyi válságra, az Európai Központi Bank későn kezdte el a monetáris élénkítést, az EU nem ismerte fel idejekorán, hogy a megszorításokra épülő német recept kettészakítja majd a közösséget. Így nemcsak észak és dél között jött létre egy törésvonal, de a tagországokon belül is megnőttek a jövedelmi különbségek.
Az uniós polgárok több mint fele nagyon súlyosnak, összesen
88 százalék problémásnak gondolja ezt a típusú megosztottságot.
A pénzügyi krízis következményei pesszimistává tették a tagállamokat. A megkérdezettek mindössze 24 százaléka számít kedvezőbb gazdasági környezetre, fele pedig kifejezetten gyengének ítéli meg a gazdasági helyzet javítására tett erőfeszítéseket.
Ennél kissé árnyaltabb a terrorizmus elleni intézkedések megítélése. Az európaiak fele szerint kevés, amit a közösség ezen a téren tett, de 38 százalék úgy véli, jó munkát végeztek Brüsszelben. Az viszont teljesen egyértelmű, hogy az uniós lépéseket sokan elégtelennek ítélik meg. Az EU későn ébredt fel ezen a területen is,
a felmérésben részt vevők 77 százaléka szerint hatékonyabban kellene védeni az unió határait.
A választásokra készülő Németországban a magukat a politikai középhez soroló válaszadók 80-90 százaléka is így gondolkodik.
A gazdasági és a migrációs krízissel kapcsolatos elégedetlenség megnövelte azok táborát, akik kevesebb hatalmat adnának a tagországok felett Brüsszelnek. Ha az EU nem tudja megoldani, majd megoldjuk mi – gondolja a megkérdezettek fele, és szélesebb teret adna a tagállami politikának az uniós rovására.
A szorosabb integrációban mindössze 36 százalék látja a megoldást.
A kilépési tárgyalások előtt álló Nagy-Britanniában még a bennmaradást többnyire támogató fiatalok harmada is ezt az álláspontot képviseli. Az idősebb generációk körében pedig egyre nő ez az arány. Érdekesség, hogy a szorosabb integrációt pártolónak gondolt németek fele is növelné a tagállamok befolyását az EU felett. A német politikai középhez tartozók 50-60 százaléka szintén így nyilatkozott.
További részletek a Figyelő legfrissebb számában.