Nyertek a konzervatívok, Theresa May koalíciós kormányt alakíthat

Theresa May

Meggyőző fölénnyel nyert a Konzervatív Párt a brit előrehozott választásokon. Az abszolút többséget ugyan nem sikerült megszerezniük, de a hagyományosan velük szavazó északír unionistákkal koalícióra lépve újra kormányt alakíthatnak. Az eredményekből kiderül, hogy a britek kitartanak a brexit mellett, a két brexit-ellenes párt (a skót nacionalisták és a liberálisok) ugyanis szavazatokat vesztettek. A londoni terrortámadások és a titkosszolgálatok hibái viszont a konzervatívoknak árthattak. Theresa May magyar idő szerint fél kettőkor a Buckingham Palotába ment, hogy engedélyt kapjon a kormányalakításra. Ezt követően bejelentette: ő alakítja meg az új brit kormányt.

A konzervatívok győzelmét hozta a csütörtöki brit előrehozott választás, a Konzervatív Párt meggyőző fölénnyel utasította maga mögé a második helyezett Munkáspártot. A 650 parlamenti helyből a toryk 319-et szereztek meg, míg a Munkáspárt több, mint ötvennel kevesebbet, 261-et. Érdemes megvizsgálni a leadott szavazatok alakulását is:

a beérkező mintegy 48 millió voks 42,5 százaléka, vagyis 13,6 millió érkezett a konzervatívokra, a munkáspártiakat 40 százalék választotta, ez 12,8 millió szavazatot jelent.

A részvételi arány 68,7 százalék volt, ez több mint két százalékkal jobb, mint a legutóbbi, 2015-ös választásokkor. Nem csak a részvétel emelkedett, hanem a konzervatív és a munkáspárti tábor is, előbbiek 5,5 százalékkal, utóbbiak 9,5 százalékkal kaptak több szavazatot.

Theresa May Forrás: AFP/Pool/Dan Kitwood

A kormányfő április közepén javasolta az előrehozott választást, azt mondta, azért, hogy mandátumot szerezzen a brexit-tárgyalásokra. Ezek 11 nap múlva vélhetően el is kezdődnek, már csak azért is, mert ezzel az ellenzékben maradó munkáspárti vezér, Jeremy Corbyn is egyetért.

A konzervatívok 319 mandátumot szereztek, az ír unionisták (Demokratikus Unionista Párt, DUP) 10 mandátumával együtt még akkor is többségük lesz a parlamentben, ha a Sinn Fein szokásával ellentétben beül az alsóházba. A kormánytöbbség így mindössze egy fővel lehet kisebb, mint eddig volt. A koalíciós tárgyalások meg is kezdődtek, mindkét párt prominensei név nélkül arról beszélnek a brit sajtóban, hogy nagy a szándék a megállapodásra.

Forgatókönyv

Theresa May már hajnalban világossá tette, ha ők kapják a legtöbb szavazatot, akkor kormányt alakít, méghozzá azt is hozzátette, hogy stabil kormányt. A munkáspárti vezér ugyan lemondásra szólította fel, de

biztos, hogy II. Erzsébet Theresa Mayt és a konzervatívokat kéri majd fel kormányalakításra, hiába is erőlködik Jeremy Corbyn.

Magyar idő szerint fél kettőkor Theresa May felkeresi a királynőt, hogy megbízást kapjon a kormányalakításra. Ezután keddig van ideje a koalíciós tárgyalásokra, akkor kell bemutatnia új kormányát a Westminsterben, aztán rá két napra, csütörtökön, a királynő jelenlétében elfogadják a benyújtott kormányprogramot.

A Századvég vezető kutatója, Kiss István kérdésünkre nem zárta ki, hogy újabb előrehozott választás következik, mert instabilabbá vált a brit belpolitikai helyzet. Mindez attól függ, hogy
összejön-e a konzervatív-unionista koalíció és hogyan működik. Theresa May mindenesetre a hírek szerint hamarosan kiáll a nyílvánosság elé, a beszédéből pedig körvonalazódhat, mire készül.

Brexit és terror

Kiss István úgy látja, hogy a brexit volt az elsődleges kampánytéma. A britek közel 60 százaléka még mindig az EU-s szakítást tartja a legfontosabb témának, miközben a közbiztonság kérdése - a sorozatos terrortámadások ellenére - a 4. helyre szorult ezen a listán. "Egyet azért szögezzünk le, nem Jeremy Corbyn és a Munkáspárt lesz az, aki helyre rakja majd a belbiztonságot" - tette ehhez hozzá.

A britek nem bánták meg a kilépést, ma is gyakorlatilag ugyanannyian döntenének így, mint tavaly nyáron a népszavazáskor, mostantól az a feladat, hogy a tárgyalások a legjobban sikerüljenek.

A kormányfő keményen tárgyalt, többször is hangoztatta, hogy nem enged az uniónak, gyakorlatilag a "hard brexitet" képviselte. A Munkáspárt szintén érzékelte, hogy a Brexit melletti többség megmaradt, ők egy puhább megoldást ígérnek, mégpedig azt, hogy a szabadkereskedelmet megtartják. Igaz, Corbyn a kampányban mindig kitért az elől, hogy ezt hogyan érné el.

Brexit-tárgyalások

Bár több uniós vezető már arról twittelt, hogy csúszhat a tárgyalások kezdete, egyelőre ez egyáltalán nem biztos. Theresa May, aki várhatóan miniszterelnök marad, nem fog enyhülni és ma reggel Jeremy Corbyn is azt mondta, hogy a tárgyalásoknak el kell kezdődnie június 19-én, hiszen a kilépésről szóló ötvenes cikkelyt már élesítették. A kárörvendő uniós nyilatkozatok ellenére Kiss István megjegyezte, hogy szerinte az EU sem akar feltétlenül durva szakítást, és úgy ítélte meg, hogy Nagy-Britannia előtt egyre inkább kinyílhat a kedvező svájci és a norvég modell.

Theresa May kezében a kormány

Theresa May konzervatív párti brit miniszterelnök péntek délután, a Buckingham-palotában tett látogatása után bejelentette, hogy

ő alakítja meg az új brit kormányt.

May a Downing Streetre visszatérve közölte azt is, hogy a brit EU-tagság megszűnéséről szóló tárgyalások a terveknek megfelelően tíz nap múlva elkezdődnek, és e tárgyalásokon az ő kormánya képviseli majd az Egyesült Királyságot.

Változatlan összetételű az új kormány belső kabinetje

Változatlan személyi összetétellel alakult meg péntek este az új brit kormány belső kabinetje.

A Downing Street bejelentése szerint továbbra is Philip Hammond tölti be a pénzügyminiszteri tisztséget, Amber Rudd a belügyminiszter, Boris Johnson a külügyminiszter, Sir Michael Fallon maradt a védelmi minisztérium élén, és David Davis vezeti a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások irányítására létrehozott tárcát.

A brit kormányfői hivatal tájékoztatása szerint Theresa May miniszterelnök pénteken további kinevezéseket nem jelent be.