A NATO vadászgépei 780 alkalommal szálltak fel tavaly európai támaszpontjaikról, hogy
orosz repülőket azonosítsanak és megfigyeljenek.
A hidegháború lezárása óta nem fordult elő, hogy az észak-atlanti szövetség ilyen sokszor rendelt el riadót orosz repülők miatt.
2015-ben mindössze 410 alkalommal riasztották a NATO-gépeket,
amelyeknek az a feladata, hogy meggyőződjenek arról, a közelgő repülő nem jelent veszélyt.
A NATO-gépek pilótáinak például akár vizuális kapcsolatot is kell létesíteniük, hogy felmérjék, veszélyes lehet-e vagy sem a gyanús jármű. Azt szükség esetén akár erő alkalmazásával is megállíthatják.
Tavaly összesen 870 alkalommal riadóztattak NATO-vadászgépet
ismeretlen repülők közeledése miatt, ami azt jelenti, hogy mindössze 90 olyan eset történt, amelyben nem Oroszország, hanem más államok repülőgépei voltak érintettek.
Szakértők szerint az orosz repülőgépek manőverei általában teljes egészében legálisak, nem sértik a nemzetközi szabályokat. Időről időre a NATO gépei is úgy repülnek, hogy
nem kapcsolják be az azonosításhoz szükséges radar-válaszjeladójukat.
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) részvételével jelenleg tárgyalások folynak a légtér használatát szabályozó nemzetközi előírások szigorításáról.