Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Frank-Walter Steinmeier már az első választási körben megszerezte a kellő többséget, így a következő öt évben ő lesz Németország államfője. A volt külügyminiszter győzelmét Norbert Lammers házelnök jelentette be. Steinmeierre 931-en szavaztak az 1260 küldöttből, ez az jelenti, hogy a CDU-CSU és az SPD jelöltje a feszültségek ellenére is maga mögött tartotta a nagykoalíció támogatását.
Összesen 1239 érvényes szavazatot adtak le, 103-an, feltehetően a Zöldek közül tartózkodtak. Amikor a házelnök a hagyományoknak megfelelően ismertette az eredményt a győztessel, majd megkérdezte, hogy vállalja-e az államfői tisztséget, Steinmeier úgy válaszolt: "Persze, örömmel!"
Első államfői beszédében Frank-Walter Steinmeier azt hangsúlyozta, hogy már külügyminiszterként is megtapasztalta, hogy a világban egyre hangosabb aggodalmak nem alaptalanok.
Tavaly novembert írtunk, amikor a német unió pártjai (a CDU és CSU testvérszövetség) megállapodtak az SPD-vel, hogy közös jelöltet állítanak a 2017-es államfői választásra. Az alku Frank-Walter Steinmeiert, utóbbi párt egykori kancellárjelöltjét, akkori külügyminisztert nevezte meg a nagykoalíció emberének. Az államfői pozíció azért nyílt meg, mert a 2012-ben megválasztott Joachim Gauck tavaly nyáron bejelentette,
77 éves korára való tekintettel újabb ciklust már nem vállal.
Steinmeier (ő valamivel fiatalabb, 61 éves) komolyan vette a felkérést, január végén átadta a külügyi tárca vezetését Sigmar Gabrielnek, az SPD elnökének. Más kérdés, hogy a szociáldemokrata pártvezér csak március közepéig marad pártelnök, akkor Martin Schulznak adja majd át a stafétabotot, aki a CDU-t vezető Angela Merkel kihívója lesz a szeptember 24-i szövetségi választásokon.
Azzal, hogy a CDU-CSU tandem, kiegészülve az SPD-vel, együttesen a nevére vette Steinmeiert, gyakorlatilag eldőlt, hogy a Schröder kancellár táskahordójaként befutó politikusnak egyenes út vezet a berlini Pücklerstrasse 14-be, a német államelnökök szolgálati villájába. Összesen ugyanis 1260 képviselő szavaz, a hármas koalíció pedig 923 főt tud felmutatni. Ráadásul az FDP (szabad demokraták) és a Zöldek is jelezték, hogy odaállnak Steinmeier mögé.
A hagyomány szerint a küldöttek között német hírességek is helyet kapnak, így például Joachim Löw labdarúgó-szövetségi kapitány is ott van a választás helyszínén, a berlini Reichstag épületében, de a Németországban népszerű transzvesztita előadóművész, Olivia Jones is szavaz, ő be is jelentette, hogy Steinmeierre.
Az előre lefutott meccs aztán hirtelen izgalmassá vált, igaz, ehhez kellett az országos választásokra javában kampányoló Schulz populista kommunikációja, amellyel a felmérések szerint jelenleg veri Merkeléket, meg egy Twitter-botrány is. Történt, hogy a hétvégén a berlini SPD olyan plakáttal rukkolt elő, amelyen Steinmeiert már mint államelnököt, ráadásul hangsúlyozottan szociáldemokrata államelnököt köszöntik.
Ezzel két gond volt: egyrészt előre nem illik inni a medve bőrére, másrészt az államelnöknek nem lehet párthovatartozása. A CDU főtitkára, Peter Tauber ugyancsak a Twitteren egyből rá is rontott Steinmeierre. "Kedves Steinmeier úr! Merem remélni, hogy ön nemcsak a berlini SPD, hanem minden német államelnöke akar lenni" – írta.
A német Bild arról számolt be, hogy Steinmeiert szombaton meglehetősen hűvösen fogadta az unió frakciója, egy jelenlévő úgy fogalmazott, kifejezetten agresszív volt a hangulat. Az egyik képviselő Baden-Württembergből neki is szegezte a kérdést a jelöltnek, hogy magyarázza el neki, ugyan miért is kellene rá adnia a voksát. Helyette Angela Merkel kért szót, aki egyértelművé tette, hogy Steinmeier a három párt közös aspiránsa.
Steinmeier egyébként Twitter-ügyben úgy nyilatkozott, hogy sajnos nem minden poszt hasznos, a bejegyzést azóta törölték is. A békülékeny hangra a nyugalom megteremtésében érdekelt kancellár asszony le is csapott, aki "bocsánatkérésként" értelmezte a reakciót.
Értsék meg végre, hogy most a stabilitásunkról van szó – figyelmeztette az övéit.
Az SPD körüli villogások mellé szombat este egy másik probléma is belépett. A német sajtó ugyanis elfogott egy, a Zöldek képviselői között futó sms-t, amelyben az az utasítás volt, hogy
a szavazás első fordulójában tartózkodjanak Steinmeier támogatásától,
ezzel dokumentálva, hogy a Zöldek független párt. Vagyis 147 voks (ha csak ideiglenes is) ugrott a jelölt mögül.
A német alaptörvény úgy rendelkezik (54 cikk, 6. bekezdés), hogy legfeljebb három körben lehet államelnököt választani. A szavazás titkos, az győz, aki megszerzi a leadott szavazatok 50 százalékát, plusz 1 voksot. A harmadik körben azonban már elég a legtöbb szavazatot begyűjteni. Nem túl gyakori, hogy ez bekövetkezik, erre eddig a német történelemben összesen háromszor volt példa, 15-ször már az első forduló eredményt hozott, és most 16-odjára is. A megválasztott államelnök ötéves mandátumot kap.
A február 12-i időpont amúgy szokatlan az államfői választások dátumait vizsgálva, eddig ugyanis majdnem mindig május 23-ra esett a nagy nap. Ebbe két korábbi államelnök idő előtti távozása kavart be: Horst Köhler 2010-es, majd Christian Wulff 2012-es lemondása borította a rendszert. Így most Joachim Gauck regnáló elnök március 18-ig marad hivatalban, 19-től váltja majd őt az utódja.
Túl nagy jelentősége nincs, de a jegyzőkönyvek kedvéért meg kell említeni, hogy négy másik jelölt is pályázott az államfői címre. A "Die Linke" a szegénységkutató Christoph Butterweggét állította csatasorba (128 szavazatot kapott), az egyelőre parlamenten kívüli AfD (jobboldali radikális párt) egyik alapítóját, Albrecht Glasert jelölte (42 voksot gyűjtött). A Bajorországban politizáló Freien Wähler nevű kispárt Alexander Hold bírót (25) találta alkalmasnak az államfői székbe. A Kalózpárt színeiben induló Engelbert Sonnebornra 10 szavazat érkezett.
