Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Csatlakozzon hozzánk közösségi oldalainkon is!
Tanúként idézést kapott Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök a vilniusi kerületi bíróság meghallgatására az 1991. januári események miatt - jelentette be Ainora Kornelija Maceviciene, a tárgyalást vezető bírói tanács elnöke csütörtökön.
Az idézést még december 28-án kézbesítették a Gorbacsov Alapítvány moszkvai címére, a dokumentumot átvették, a tértivevényen Gorbacsov aláírása szerepel - erősítette meg Maceviciene. A bíró nem közölt további információt arról, hogy a Szovjetunió egykori elnöke tervez-e Litvániába utazni a meghallgatásra, vagy esetleg videokonferencián keresztül tanúvallomást tenni a vilniusi kerületi bíróság előtt folyó eljárásban.
A 2016 januárjában kezdődött eljárás terjedelmét és a résztvevők nagy számát tekintve példa nélküli a litván igazságszolgáltatás történetében.
Az ügynek 65 gyanúsítottja és 500 károsultja van,
mintegy 1000 szemtanú kihallgatása válhat szükségessé, a gyanúsítottakat több mint 60 ügyvéd védi. 2017. január 9-én kezdődött a károsultak meghallgatása.
1991 januárjában a szovjet vezetés a hadsereg különleges egységeinek bevetésével próbált gátat vetni Litvániában az elszakadási törekvéseknek. Január 11-én ejtőernyős kommandósok foglalták el a litván védelmi minisztérium központi épületét, a sajtóházat és a DOSZAAF szovjet félkatonai szervezet központját. A szovjet katonaság 13-án megszállta a litván rádió és televízió központját, az akció során 14 civil meghalt, 164 megsebesült, 64 pedig eltűnt.
A vilniusi parlamentet mintegy százezer ember védelmezte élő pajzsként,
a városban több helyen barikádokat emeltek. A vérontás miatt és a széles körű nemzetközi tiltakozás hatására január 14-én a páncélosok visszavonultak az utcákról, majd a 1991. február 4-9-i népszavazás eredményeképpen Litvánia független állam lett.
A szovjet Államtanács végül 1991. szeptember 6-án ismerte el Litvánia kiválását a Szovjetunióból.
A vilniusi események miatt 80, a litván határokon kívül élő, orosz, fehérorosz és ukrán állampolgárságú személy ellen adott ki nemzetközi körözést a balti ország.