Benyújtották a brit parlamentnek a brexit-határozattervezetet

Brexit referendum - Situation in London Great Britain GB Brexit REFERENDUM SQUARE FORMAT
British nationals flag fly in front of the Big Ben clock tower in London, Britain, 24 June 2016. In a referendum on 23 June, Britons have voted by a narrow margin to leave the European Union (EU). Photo: MICHAEL KAPPELER/dpa
Vágólapra másolva!
Benyújtotta csütörtökön a brit kormány azt a parlamenti határozattervezetet, amelynek elfogadása a legfelsőbb bíróság minapi döntése alapján szükséges a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat hivatalos elindításához.
Vágólapra másolva!

Az alsóház elé terjesztett rövid, mindössze négysoros tervezet szövege szerint

Theresa May miniszterelnök a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye alapján értesítést küldhet Brüsszelnek arról, hogy az Egyesült Királyság ki akar lépni az Európai Unióból.

Az 50. cikkely szabályozza - és aktiválása hivatalosan elindítja - a kilépési folyamatot.

Az alsóház a jövő héten, illetve február 8-án három vitanapot tart, és az utolsó vitanapon szavaz is a beterjesztett javaslatról, amely ezután a felső kamara, a Lordok Háza elé kerül.

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler

Theresa May korábban többször is hangoztatott álláspontja szerint az 50. cikkely aktiválása - amelyet a kormány az idei év első negyedének végéig irányzott elő - az ő személyes döntési jogkörébe tartozik.

A legfelsőbb bíróság kedden ismertetett végzésében azonban a kormányfő álláspontjával ellentétes véleményre jutott, megerősítve az első fokon eljáró londoni felsőbíróság novemberi döntését. A felsőbíróság az állampolgári kezdeményezésre indult eljárás végén szintén azt mondta ki, hogy a brit parlament szuverén jogköre az EU-tagságot megszüntető folyamat elkezdésének előzetes jóváhagyása.

Az ezt megerősítő jogerős legfelsőbb bírósági határozat indoklása szerint az íratlan brit alkotmányosság általános szabályaként a brit kormánynak a döntési kiváltságjog ősi intézménye alapján joga van saját hatáskörében dönteni nemzetközi szerződések felmondásáról. A kormány azonban nem érvényesítheti ezt a jogát, ha egy ilyen döntés a parlament által már elfogadott, az adott nemzetközi szerződéshez szervesen kötődő járulékos törvények módosulásával is jár; ebben az esetben előzetes parlamenti jóváhagyás szükséges.

A legfelsőbb bíróság végzése szerint mindezek figyelembevételével a brit kormánynak előzetes parlamenti döntést kell kérnie a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválása előtt.

Az ennek megfelelően csütörtökön beterjesztett határozati javaslat parlamenti elfogadása garantáltnak tekinthető, bár az egyes alsóházi frakciók máris jelezték, hogy számos módosító indítványt nyújtanak be a tervezethez.

Skót nem, munkáspárti igen

A Skóciában kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) alsóházi képviselőcsoportja 50 módosító indítvánnyal készül a vitára. Ezek között a párt előzetes tájékoztatása szerint szerepel majd egy olyan módosítási tervezet is, hogy az Egyesült Királyság "felülvizsgált feltételekkel" maradjon az EU tagja, ha az EU-val a kilépési tárgyalások végén létrejövő megállapodást az alsóház képviselői elutasítanák.

Skóciában a szavazók 62 százaléka a bennmaradásra voksolt a brit EU-tagságról tartott tavalyi népszavazáson, és az SNP-kormány azóta többször is felvetette, hogy Skócia nem hagyja magát akarata ellenére "kirángatni" az Európai Unióból. Országos átlagban a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre szavazott a referendumon.

A legnagyobb ellenzéki parlamenti erő, a Munkáspárt vezetője csütörtökön utasította a Labour-frakció tagjait az 50. cikkely aktiválásának jóváhagyására. Jeremy Corbyn a BBC televíziónak kijelentette: a brit parlamenti eljárásrendszerben honos három fokozatú utasítási skála közül a legszigorúbbat - "three-line whip" - adta ki a munkáspárti frakciónak arra, hogy a voksoláson jelen kell lenni, és el kell fogadni a határozati javaslatot.
A "háromszor aláhúzott utasításként" lefordítható "three-line whip" megszegése esetén elvileg a vétkes képviselő frakciótagságát is felfüggeszthetik.