Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A jobbközép köztársaságpártiak idén először tartanak az amerikai elnökválasztási rendszerre emlékeztető előválasztást. Azaz most először bízzák már azt is a választóikra, hogy kit indítson a párt az elnöki posztért folyó versenyben.
De nem csak a jobboldali szavazók dönthetnek erről. Az előválasztáson ugyanis bármely francia állampolgár részt vehet, aki befizet 2 eurót (azaz, nagyjából 600 forintot), és aláír egy papírt, hogy elvben egyetért a francia centrum és jobboldal értékeivel. A Figaro szerint ezért
akár egymillió baloldali választó is részt vehetett a jobboldal előválasztásán.
Felmérések szerint, ha csak a vezető jobboldali párt, a republikánusok támogatói szavazhattak volna, akkor Nicolas Sarkozy lett volna az elnökjelölt. Így viszont nem jutott a második fordulóba.
A közvélemény-kutatások szerint a házi versenyben az első fordulót is megnyerő Francois Fillon lehet a befutó. A szociálisan konzervatív, gazdaságilag radikálisabb nézeteket valló Fillon Nicolas Sarkozy miniszterelnöke volt. Ellenfele, Alain Juppé szintén volt miniszterelnök, jelenleg Bordeaux polgármestere.
A hatalmas részvétel mellett lezajló első fordulóban, november 20-án
Fillon meglepetésre a szavazatok 44 százalékát szerezte meg,
és ezzel ő lett a győztes, míg Juppé 28 százalékkal végzett a második helyen. Ekkor esett ki a versenyből a korábbi elnök, Nicolas Sarkozy, aki 21 százalékot sem ért el. Mivel egyik jelöltre sem voksolt a választók több mint 50 százaléka, így újabb fordulót kellett kiírni a két legnépszerűbb jelölt között.
Francois Fillon 2007 és 2012 között volt miniszterelnök. A The Atlantic portréja szerint az első fordulóban elért eredménye azért volt óriási meglepetés a pártjának, mert a három induló közül ő számított a legkevésbé ismertnek, és a médiában is rá irányult a legkisebb figyelem.
Persze a 62 éves Fillon korántsem nevezhető kívülállónak a politikában, hiszen több mint 30 évet lehúzott már benne. Volt munkaügyi és oktatási miniszter, majd Sarkozy alatt ő lett a miniszterelnök.
A közte és Alain Juppé között lezajlott, az előválasztás előtti utolsó tévévitát is ő nyerte meg csütörtökön. Fillon szerint az országban uralkodó állapotok miatt a lázadás szélén állnak az emberek, ezért programjában
radikális változásokat ígér
az állami és a versenyszférában is. Konzervatív gazdaságpolitikája alapján a francia Margaret Thatcherként is szokták emlegetni a politikai lapok.
A Guardian beszámolója szerint pénteken arról beszélt, hogy mindent megtesz majd a vállalkozókért és azért, hogy a 10 százalék körüli munkanélküliséget új munkahelyeket teremtésével visszaszorítsa. Emellett a közszféra költéseinek radikális csökkentését is megígérte, 500 ezer közszolgálati pozíció megszüntetésével.
Fillon elkötelezett katolikus, aki ellenzi a melegházasságot. Ugyan nem tiltaná be, de a meleg pároknak nem engedélyezné az örökbefogadást.
Egy évvel a 130 áldozatot követelő párizsi merényletek után
a bevándorlás és a terrorizmus kérdése is fontos eleme a programjának.
Szerinte Franciaország háborúban van a radikális iszlámmal, és korlátozásokat vezetne be a radikálisnak tartott, terrorizmushoz is köthető muszlimokkal szemben. Azt hangsúlyozta, hogy fontos számára a francia identitás, nyelv és hagyományos családi értékek megőrzése.
A radikalizmusnak és a provokációnak nincs helye itt
– mondta pénteken.
Ezzel szemben a 71 éves Alain Juppé a "boldog identitás" jelszavával kampányol, amely azt jelenti, hogy megőrizné az ország multikulturális értékeit, a migrációs fenyegetés és az iszlám radikalizmustól való félelem ellenében. Juppé kijelentette, hogy ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy legyőzze Marine Le Pent. Arra is felhívta a figyelmet, hogy Fillon gazdaságpolitikája kevéssé hihető, a melegházasság és az abortusz kérdésében konzervatív nézeteket vall,
Ez volt az egyik igazi vita a Figaro szerint a kampányban: Juppé azzal vádolta Fillont, hogy abortuszellenes. Erre ő azt mondta: hívő katolikusként nem tetszik neki az abortusz, de soha nem korlátozná. A másik valódi vita pedig arról szólt, hogy Fillon szerint Juppé túl megengedő a muszlimokkal és a terrorveszéllyel szemben.
Juppé szerint ugyanakkor Fillon közel áll Vlagyimir Putyinhoz. Az orosz elnök egyébként dicsérte Fillont, és a volt miniszterelnök az első fordulóbeli győzelme után további támogatókat szerzett magának. A legfontosabb közülük Nicolas Sarkozy.
A legutolsó közvélemény-kutatások szerint Fillon a szavazatok 60 százalékát szerezheti meg,
de idén elég sokszor tévedtek már az előzetes számítások ahhoz, hogy ne vehesse garantáltnak a győzelmet.
Egyes vélemények szerint az első fordulóban aratott nagy győzelme annak is köszönhető, hogy azok az egyébként nem jobboldali szavazók, akik szintén beleszólhatnak az előválasztásba,
őt látták a Marine Le Pen elleni legerősebb ellenfélnek.
Elemzők szerint a liberálisok Fillon támogatásával akartak megelőzni egy esetleges Sarkozy-győzelmet.
Az persze kérdés, hogy ezek a szavazók a második fordulóban is elmennek voksolni most, hogy Sarkozy nincs versenyben. Ha nem, az akár Juppének kedvezhet. Ha viszont Fillon most megszerzi az eredetileg Sarkozyre szavazók voksainak harmadát, már az is elég lehet neki a győzelemhez.
A soron következő francia elnökválasztás - és így a mostani előválasztás - tétje egyébként azért is nagy, mert az előválasztást megnyerő jobbközép jelöltnek valószínűleg a szélsőjobboldal és Marine Le Pen ellen kell megvívnia a legnagyobb csatát, aki rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert.
Jelenleg a jobbközép tűnik befutónak, Marine Le Pen és pártja viszont okozott már meglepetést. A szocialisták eddig meg nem nevezett jelöltje kevésbé szólhat majd bele a versenybe. A jelenlegi baloldali elnök, Francois Hollande ugyanis nagyon népszerűtlenné vált az elmúlt években Franciaországban:
1958 óta nem volt ennyire népszerűtlen elnöke az országnak.
Az Expressben megjelent felmérés szerint a franciák mindössze négy százalékának van róla egyértelműen pozitív véleménye.
