Többen szavaztak Clintonra, mint Trumpra

Democratic presidential nominee Hillary Clinton speaks during a rally at the Cleveland Public Auditorium November 6, 2016 in Cleveland, Ohio. Donald Trump barnstorms five states Sunday while Hillary Clinton implores her most fervent supporters to get to the polls, in a frenetic final 48-hour dash to the US presidential election. / AFP PHOTO / Brendan Smialowski

Az amerikai elnökválasztás november 9-ei, magyar idő szerint délután fél 3-kori állása szerint Hillary Clintonra országosan 136 ezerrel több ember szavazott, mint Donald Trumpra, aki ennek ellenére megszerezte az elnökké választásához szükséges elektori többséget. Az USA történetében eddig csak négyszer fordult elő, hogy a kevesebb szavazatot kapott jelölt legyőzze riválisát. Elméletben akár az országos szavazatok 30 százalékával is elnök lehet egy jelöltből.

Magyar idő szerint délután fél 3-kor a demokrata elnökjelölt, Hillary Clinton országosan 59 millió 177 ezer 303 szavazatnál tartott, míg a republikánus jelölt, Donald Trump csak 59 millió 041 ezer 250 szavazatnál. Ugyanakkor Trumpnak már volt 276 biztos elektori szavazata, az elnöki székhez csak 270 kell, vagyis

Donald Trump nagy valószínűséggel úgy lesz az Egyesült Államok elnöke, hogy kevesebben szavaztak rá, mint ellenfelére.

Trump az ötödik

Ilyesmire az USA történetében eddig mindössze négy alkalommal volt példa, emlékeztet az Npr.org:

• 1824-ben így lett elnök John Quincy Adams,
• 1876-ban Rutherford B. Hayes,
• 1888-ban Benjamin Harrison,
• 2000-ben George W. Bush.

Az emberek közvetve szavaznak

Az amerikai elnökválasztási rendszerben a szavazók nem közvetlenül a jelöltekre, hanem a jelölteket támogató elektorokra voksolnak.

Az elnököt az elektorok választják, vagyis amelyik jelölt többséget szerez az elektorok közt, az lesz az elnök.

Az elektorokra a szavazók államonként voksolnak (az államok népességük függvényében kapnak elektori helyeket), így állhat elő az a helyzet, hogy egy jelölt úgy tud több elektori voksot behúzni, hogy országosan kevesebben szavaznak rá.

Szélsőséges esetben, elméletileg a rendszerben lehetséges, hogy egy elnökjelölt az országos választói szavazatok mindössze 30 százalékával megszerezze az elektori voksok többségét, így az elnöki széket.