Osztrák kancellár: megvonhatják az EU-s pénzt Törökországtól

Amennyiben meghiúsul a Törökország és az Európai Unió közötti menekültügyi egyezmény, meg kell vonni a pénzügyi támogatást Ankarától – jelentette ki Christian Kern osztrák kancellár egy vasárnapi lapinterjúban.

Christian Kern osztrák kancellár a Kronen Zeitung című osztrák lapnak a kancellár arról beszélt: senki nem értené, hogy miért kap a menekültek ellátásához Törökország anyagi támogatást, ha nem tartja be a menekültügyi megállapodást. Kern meglátása szerint

a török kormány tudatosan törekszik a helyzet kiélezésére.

A kancellár úgy véli: Törökországban lábbal tiporják az emberi jogokat.

Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter a hétvégén egy németországi lapnak úgy nyilatkozott, hogy

a Törökország és az unió közötti megállapodás csak áthidaló megoldás lehet

addig, amíg az EU felkészül a külső határok védelmére. „Erre már egyre kevesebb az idő” – mondta.

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter szerint a megállapodás csupán egyfajta „B-terv” lehet, Európának pedig „A-tervre” van szüksége igazán.

A Törökország és az Európai Unió közötti menekültügyi paktum értelmében a Görögországba illegálisan beutazó migránsokat automatikusan visszatoloncolják Törökországba, amennyiben nem nyújtanak be menedékjog iránti kérelmet a görög hatóságoknak. Az EU-török egyezmény értelmében Törökország visszafogad menekülteket Görögországból, cserébe az unió egyebek mellett pénzügyi támogatást nyújt a menekültek ellátásához.

Talákoznak a törökországi nagykövetek

Találkozót hívott össze az Európai Unió tagállamainak Törökországba delegált nagyköveteivel a török Európa-ügyi miniszter vasárnap – közölte az ankarai tárca. A találkozót hétfőre, „a Törökországban lezajlott legutóbbi fejleményekre” tekintettel hirdették meg.

Az Európai Bizottság és több tagállam az elmúlt napokban bírálta, hogy pénteken őrizetbe vették a kurdokat támogató Népek Demokratikus Pártja (HDP) két társelnökét és kilenc parlamenti képviselőjét fegyveres terrorszervezet tagjaként folytatott propagandatevékenység vádjával. A feszültséget növelte és szintén bírálatokat váltott ki a Cumhuriyet című ellenzéki lap több munkatársának letartóztatása is.

Törökországban az elmúlt három és fél hónapban több mint 37 ezer embert vettek őrizetbe és mintegy százezer közalkalmazottat menesztettek vagy függesztettek fel munkaköréből a júliusi katonai puccskísérlettel összefüggésben. Az ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek szerint a kormány arra használja fel az incidens után bevezetett rendkívüli állapotot, hogy leszámoljon mindenkivel, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat.