Zágrábban is téma a kerítésépítés

politics migration refugee diplomacy Horizontal Croatian President Kolinda Grabar-Kitarovic (R) talks with refugees stuck in the registration and transit camp for refugees at Greek-Macedonian border near Gevgelia, on April 13, 2016.
Macedonian President G
Kolinda Grabar-Kitarovic menekültekkel beszél a görög-macedón határon - Korábbi felvétel
Vágólapra másolva!
Zágrábnak két választása van: vagy kerítést épít, vagy másokkal közösen védi a macedón határt, ellenkező esetben a migránsok egykettőre Horvátországban lesznek, ahonnét nem tudnak majd továbbmenni, miután Szlovénia és Magyarország lezárta határait az illegális bevándorlók előtt – írta a Vecernji List című horvát napilap csütörtökön.
Vágólapra másolva!

Az újság idézi Kolinda Grabar-Kitarovic államfőt, aki New Yorkban, az ENSZ Közgyűlés 71. ülésszakának általános vitájában kijelentette: egy újabb migránshullám esetén Zágráb nem engedheti át az országon a Közel-Keletről érkező bevándorlókat – mint tette azt korábban –, mert

a szomszédos országok lezárták előttük a határaikat.

Figyelmeztetett, hogy Horvátországnak meg kell védenie területét, de segítenie is kell azokon, akik rászorulnak.

Gyűjtőközpont vagy kerítés?

Josip Buljevic ügyvezető védelmi miniszter a lapnak úgy nyilatkozott, hogy Horvátországnak két lehetősége van, ha felújul a balkáni útvonal, mert ebben az esetben a migránsok rövid időn belül elözönlik Szerbiát, Romániát, Bulgáriát és Horvátországot. Vagy a görög modellt választja, amely azt jelentené, hogy gyűjtőközponttá válna az ország, és akár 50 ezer bevándorlót is el kellene látnia, vagy a magyar, szlovén és osztrák modell szerint kerítést épít a határán – magyarázta.

Visszatoloncolás

Ranko Ostojic volt szociáldemokrata belügyminiszter szerint a kerítés nem megoldás, és nem állítja meg a menekülteket. Úgy vélte: Zágrábnak nyomást kell gyakorolnia az Európai Unió intézményeire, hogy léptessék életbe a Törökországgal kötött megállapodásban foglaltakat, valamint mielőbb toloncolják vissza a gazdasági bevándorlókat származási országukba. Ante Kotromanovic volt védelmi miniszter úgy látja,

a legjobb megoldás az volna, ha a balkáni útvonalon fekvő országok rendőri segítséget küldenének a görög–macedón határra.

Utalt arra, hogy Horvátország helyzete más, mint a szomszédos országoké, mert sokkal hosszabb és nehezebben ellenőrizhető határa van (a horvát–boszniai határ több mint 1000 kilométer hosszú, a déli országrész pedig az Adriai-tengerrel határos). Nem támogatja a kerítésépítést Vlaho Orepic ügyvezető belügyminiszter sem.

Nincs terv a tömegek kezelésére

A Jutarnji List című horvát napilap arról cikkezett, hogy Horvátországnak nincs terve egy újabb, fékezhetetlen tömeges bevándorlás esetére. Az ügyvezető belügyminiszter arról beszél, hogy Zágráb felkészült egy újabb migránsáradatra, és nem fog kerítést építeni határán, a választásokon győztes jobboldali Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ) pedig nincs hivatalos álláspontja.

Kolinda Grabar-Kitarovic menekültekkel beszél a görög–macedón határon – korábbi felvétel Forrás: AFP/Robert Atanasovski

A Vecernji List a témával kapcsolatban korábban azt írta: a hatóságok arról próbálják meggyőzni a közvéleményt, hogy "mindent ellenőrzés alatt tartanak", és megbirkóznak egy újabb beáramló tömeggel, de a terepről más információk érkeznek. "A szerb–horvát határt mindennap százak lépik át illegálisan, akiket a rendőrök azonnal visszaküldenek Szerbiába" – állítja a lap. Egy meg nem nevezett forrás alapján az újság arról számolt be, hogy ezeket az embereket nem veszik nyilvántartásba, erről pedig a rendőrök szóbeli utasítást kaptak. Egyeseknek mégis sikerül egérutat nyerniük. A múlt héten a helyi sajtó jelentette, hogy

több tucat migránst tartóztattak fel

a horvát hatóságok Zágráb közelében. A horvát főváros 300 kilométerre fekszik a szerb határtól.

Csak útlevéllel és vízummal

Az elmúlt egy évben több mint egymillió illegális bevándorló érkezett Nyugat-Európába az ellenőrizetlen migránsáradattal. Márciusban azonban a nyugat-balkáni útvonalon található országok fokozatosan lezárták határaikat a migránsok előtt. Macedónia, Szerbia, Horvátország és Szlovénia is csak azokat engedi be, akik a jogszabályoknak megfelelően útlevéllel és vízummal rendelkeznek, vagy ott akarnak menedéket kérni. Horvátországban tavaly szeptember óta csaknem 700 ezer illegális bevándorlót vettek nyilvántartásba.