Csak akkor lesz szükségállapot Ausztriában, ha a menekültügyi eljárások száma átlépi kvótát

Christian Kern nem látja értelmét a tárgyalásoknak

Csak akkor lép életbe a szükségállapot, ha az idei évre meghatározott kvótánál, 37 500-nál több menekültügyi eljárás indul meg idén Ausztriában - jelentette ki Christian Kern osztrák kancellár a keddi kormányülés előtt.

Abból indulok ki, hogy idén nem lépjük át a felső határt - jelentette ki a kancellár. Kern tájékoztatása szerint a Magyarországról érkező menekültek száma jelentősen csökkent, és a magyar határok mentén életbe léptetett intézkedések hatására ez a tendencia folytatódik.

Úgy vélte, nehéz lesz elérni, hogy Magyarország visszafogadja az Ausztriából kitoloncolandó migránsokat. "Más módot kell találni" - mondta, s példaként a megerősített határellenőrzést említette.

Christian Kern Forrás: AFP/Peter Kohalmi

A kancellár emlékeztetett, hogy Ausztria támogatja a külső határok védelmét, részt vesz az Európai Unió Sophia elnevezésű, Földközi-tengeri missziójában.

Kern hangsúlyozta: ha kevesebb menekültügyi eljárás indul meg idén, mint az meghatározott felső korlát, akkor nem lesz ok arra, hogy elrendeljék a szükségállapotot.

Ha mégis lesz szükségállapot...

Az APA osztrák hírügynökség közölte a tervezetet, amely felsorolja azon okokat, amely miatt az országban veszélybe kerülhet a közrend és a belső biztonság. "A menedékkérők nagy száma hatalmas kihívást jelent az általános biztonsági helyzetre nézve" - idézte az osztrák hírügynökség a dokumentum szövegét.

A rendelet akkor lépne életbe, ha az idei évre meghatározott kvótánál, 37 500-nál több menekültügyi eljárás indulna meg Ausztriában.

- ellenőrizhetnék a határokat

- nem lehetne menedékkérelmet benyújtani a határon

- a migránsokat visszatoloncolnák az első biztonságos szomszédos országba

- a szükségállapot hat hónapig lenne érvényben

- háromszor hosszabbítható meg

Arról is szó esik, hogy nagyobb befogadóközpontokban gyakrabban fordulhat elő etnikai, kulturális és szociális konfliktus.

A tervezet kitér arra is, hogy menedékkérők magas száma a munkanélküliségi ráta stagnálásához vezethet, továbbá az egészségügyi ellátórendszer is túlterheltté válhat.

Az államháztartásra "rendkívül nagy teher hárul majd", az előrejelzések szerint a menekültáradat miatt mintegy kétmilliárd eurós többletkiadással lehet számolni. A tervezet nemzetközi jelentésekre hivatkozva arról ír, hogy Európába, így Ausztriába is ismét sokan érkezhetnek.

A jóváhagyási folyamat szerdán indul

A tervezet szövegében változtatások még előfordulhatnak. A jóváhagyási folyamat szerdán indul el, és négy héten át tart, ezt követően a kormány, majd pedig a parlament úgynevezett főbizottsága elé kerül.

Az osztrák parlament április végén fogadta el a menekültügyi törvény szigorítását, amelynek értelmében a kormány parlamenti jóváhagyással szükségállapotot hirdethet a közrend és a belbiztonság veszélyeztetettsége esetén. Már akkor jelezték azt is, hogy a szükségállapot életbe lépése esetén a menedékkérőket már az osztrák határnál vissza lehetne utasítani, és ettől csak emberi jogi okokból, például családegyesítés miatt térnének el.

Korábban eltérő nyilatkozatokat közölt a kormány a szükségállapot bevezetéséről. Wolfgang Sobotka néppárti belügyminiszter arról beszélt, hogy a szükségállapotot minél gyorsabban, lehetőleg már a 37 500-as felső határ elérése előtt be kellene vezetni. Hans Peter Doskozil védelmi miniszter, szociáldemokrata politikus pedig úgy nyilatkozott, hogy már 30 ezer benyújtott menedékkérelem esetén is ki lehetne hirdetni a rendkívüli jogrendet.