A NATO egy kiskaput használ a Baltikumban

Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint a NATO a keleti és déli szárnyának megerősítéséről a szervezet varsói csúcstalálkozóján hozott döntésével nem sértette meg az Oroszországgal kötött megállapodást. A megállapodás tiltja csapatok állomásoztatását, viszont az egységek rotációs alapon lesznek a Baltikumban és Lengyelországban.

A szakértő a közmédia műsorában felidézte: a megállapodás értelmében

a NATO nem állomásoztathat állandó jelleggel katonai bázisokon nehéz fegyverzetet

az Oroszország határaihoz közeli országokban. Ezt nem sérti meg a szervezet, mivel

a mindössze mintegy 4000 katonából álló alakulatok rotációs alapon lesznek a helyszíneken,

vélekedett a szakértő.

A NATO célja az elrettentés

Hozzátette: bár jelenleg nincs orosz fenyegetés, a szövetség döntése arra szolgál, hogy ne is legyen területi fenyegetés vagy tényleges fegyveres konfliktus, valamint

a Krím félszigeten tapasztaltak ne ismétlődhessenek meg a balti államokban.

Moszkva sértette meg az egyezményt

Gyarmati István szerint a megállapodást az orosz fél már régen megsértette agresszív politikájával, például Grúzia és Ukrajna megtámadásával, provokációival, illetve be nem jelentett nagyszabású hadgyakorlatok rendezésével. Mindazonáltal a szakértő szerint a NATO a közeljövőben nem fog bővülni Grúziával és Ukrajnával, mert az atlanti szervezetnek nem célja Oroszország provokálása.