Theresa May elmondta, mit tervez, ha ő lesz a brit miniszterelnök

politics parties Horizontal
British Interior Minister Theresa May addresses a press conference in central London on June 30, 2016. British interior minister Theresa May announced her bid to succeed Prime Minister David Cameron on Thursday, saying negotiations to leave the European Union should not begin before the end of the year. / AFP PHOTO / FRANTZESCO KANGARIS
Vágólapra másolva!
Theresa May, a kormányzó brit Konzervatív Párt egyik miniszterelnök-jelöltje szerint a brexit brexitet jelent, és az Egyesült Királyság mindenképpen kilép az Európai Unióból. Ugyanezt üzente a brit kormány annak a több mint négymillió aláírónak, akik csatlakoztak az újabb EU-referendumot követelő petícióhoz.
Vágólapra másolva!

Theresa May belügyminiszter kapta a legtöbb voksot a távozó jelenlegi kormányfő, David Cameron utódjelöltjeit kiválasztó június 30-ai alsóházi frakciószavazáson, és a másik jelölttel, Andrea Leadsom energiaipari államtitkárral verseng a párt 150 ezer szavazásra jogosult tagjának voksaiért a szeptember 9-én lezáruló vezetőválasztási kampányban.

A brexit az brexit

A The Daily Telegraph konzervatív brit napilapnak adott, július 9-én, szombaton ismertetett interjúban Theresa May kijelentette: nagyon fontos annak felismerése, hogy a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás eredményeként az Egyesült Királyság ki fog lépni az Európai Unióból. Hozzátette: az ő nagyon egyértelmű álláspontja szerint "a brexit brexitet jelent", és

ha ő lesz Nagy-Britannia miniszterelnöke, akkor az ország az ő vezetésével ki is fog lépni az EU-ból.

Valami lesz a külföldi munkavállalókkal

Theresa May kijelentette azt is, hogy ez

a külföldi EU-állampolgárok szabad mozgásának "szabályozásával" is jár majd.

A belügyminiszter nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy ez pontosan milyen intézkedéseket jelent. Korábbi nyilatkozataiban azonban már utalt arra, hogy a Nagy-Britanniában élő uniós állampolgárok eddigi jogainak érvényesülését a brit kormány csak viszonossági alapon tudja garantálni, vagyis akkor, ha az EU-tagállamokban élő britek jogait is garantálják a fogadó országok.

Viszonossági alapon

Hasonlóképp nyilatkozott a minap Philip Hammond brit külügyminiszter is, aki az alsóház külügyi bizottságának meghallgatásán a külföldi EU-állampolgárok jövőbeni státusát firtató kérdésre kijelentette: a brit kormány elismeri azt az "életfontosságú" hozzájárulást, amelyet a külföldi uniós munkavállalók nyújtanak a brit gazdaságnak, de

azt kéri az uniós társállamoktól, hogy a viszonosság alapján ismerjék el a náluk élő és dolgozó britek szerepének fontosságát országuk gazdaságában.

Brexitpárti politikus vezeti majd a brexitet

Theresa May a The Daily Telegraphnak adott szombati interjúban hangsúlyozta: a kormány felelőssége most az, hogy a kilépési tárgyalásokon a lehető legkedvezőbb egyezséget érje el Nagy-Britannia számára. Kijelentette azt is, hogy

ha ő lesz a miniszterelnök, a folyamat irányítására külön kormányhivatalt hoz létre,

amelynek élén olyan politikus áll majd, aki a népszavazás előtt a kilépés mellett kampányolt.

May nem fedte fel, hogy kit szán erre a tisztségre.

A belügyminiszter maga a referendum előtt a bennmaradást pártolók táborához tartozott,

bár a kampányban aktívan nem vett részt.

Theresa May azt mondta, az Egyesült Királyság biztosan kilép, ha ő lesz a miniszterelnök, új népszavazás nem lesz Forrás: AFP/Frantzesco Kangaris

Nem lesz új népszavazás

A brit kormány szombaton válaszolt arra az online petícióra, amelynek 4,1 millió aláírója új népszavazást követel az EU-tagságról, új szabályokkal. A kezdeményezők szerint kötelezővé kellene tenni az újabb referendumot, ha az elsőn a választók kevesebb mint 75 százaléka vett részt, és a kilépésre vagy a bennmaradásra 60 százaléknál kevesebben voksoltak. A brit EU-tagságról szóló júniusi népszavazáson a részvételi arány 72,2 százalékos volt, és 51,9 százalék szavazott arra, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.

A kormány nevében a külügyminisztérium nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy

a júniusi referendumról külön törvény intézkedett, és a jogszabály nem írt elő minimális részvételi arányt.

A közlemény kiemeli: David Cameron miniszterelnök és a kormány is egyértelművé tette, hogy

ilyen népszavazást nemzedéknyi időtávlatban csak egyszer lehet megrendezni, és az eredményt tiszteletben kell tartani.

A referendumon a törvényben meghatározott feltételekkel 33 millióan vettek részt, és ez volt a brit történelem egyik legnagyobb demokratikus aktusa - áll a külügyminisztérium közleményében.