A NATO-főtitkár elmondta, hányadán állnak Moszkvával

Jens Stoltenberg

A NATO nem működik együtt Oroszországgal a gyakorlatban, ugyanakkor nem függesztette fel a párbeszédet Moszkvával, ennek fóruma a NATO-Oroszország Tanács, amelynek mindig készen kell állnia a nagykövetinél magasabb szintű egyeztetésre is, jelentette ki Jens Stoltenberg. A NATO négy zászlóaljat telepít a Baltikumba és Lengyelországba, ezek pontos elhelyezéséről az aktuális csúcstalálkozón döntenek. A fehérorosz külügyminiszter szerint válaszlépést követel a megerősítendő NATO-jelenlét.

Jens Stoltenberg, NATO főtitkára a július 7-én, pénteken kezdődő varsói NATO-csúcstalálkozóra érkezett Lengyelországba. Csütörtök délután Andrzej Duda lengyel elnökkel tárgyalt, az előzetes egyeztetésen részt vett Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter és Antoni Macierewicz nemzetvédelmi miniszter is.

Együttműködés nincs

Az egyeztetést követő sajtóértekezleten Stoltenberg a NATO-Oroszország Tanács július 13-án esedékes üléséről érdeklődő újságírói kérdésre reagálva rámutatott: a Krím 2014 márciusi elfoglalása után

a NATO "felfüggesztette a gyakorlati együttműködést Oroszországgal",

és ezzel egy időben "a hidegháború befejezése óta a legnagyobb erőfeszítéseket tette a védelmi képességek növelésére".

Párbeszéd van

"Nem függesztettük fel ugyanakkor a politikai párbeszédet" - emelte ki Stoltenberg, hozzátéve, hogy a dialógust éppen a NATO-Oroszország Tanács nagyköveti szintű megbeszélései jelentik. A 2002-ben létrehozott Tanács kétéves szünet után áprilisban ülésezett először.

Az atlanti szövetség és Moszkva közötti párbeszédben "lépésről lépésre kell haladni" - vélte Stoltenberg, hozzátéve, hogy az adott helyzettől függően "kell felmérni, megérett-e a helyzet a magasabb, miniszteri szintű találkozókra".

Négy zászlóalj a Baltikumban

Andrzej Duda ebben a témában elmondta: a magasabb szintű tárgyalások előfeltétele az, hogy Oroszország tartsa be a nemzetközi jog normáit, teljesítse a minszki tűzszüneti megállapodást. A NATO-nak pedig meg kell mutatnia, hogy "élő szövetségről van szó, amely reagál a változó környezetre" - szögezte le a lengyel elnök.

Stoltenberg a sajtóértekezleten megerősítette:

a NATO négy, többnemzetiségű zászlóalja fog állomásozni rotációs rendszerben Lengyelországban és a balti államokban,

és "szükség esetén lehetőség van ennek az erőnek a növelésére". A zászlóaljak pontos elhelyezését illetően Stoltenberg azt mondta, hogy még nem született végleges döntés. A főtitkár a kollektív védelem elvére utalva kijelentette: a keleti szárny erősítése világos jel, hogy a szövetség "kész megvédeni területének minden részét".

Jens Stoltenberg szerint együttműködés nincs Oroszországgal, de párbeszéd van. Annyi biztos, hogy négy NATO-zászlóalj települ a Baltikumba és Lengyelországba Forrás: AFP/John Thys

Döntenek az erősítésekről

A csúcstalálkozó házigazdájának szerepét betöltő Andrzej Duda kilátásba helyezte: pénteken és szombaton megszületnek a döntések az észak-atlanti szövetség keleti és déli szárnyának erősítéséről. Hangsúlyozta a NATO védelmi jellegét és azt is, hogy a szövetség védelmét egységesen kell kezelni, "területi övezetekre osztás nélkül".

Solberg nem fél orosz támadástól

Erna Solberg norvég kormányfő a varsói NATO-csúcstalálkozón garanciákat akar szerezni a katonai szövetségtől arra, hogy egy Oroszországgal szembeni esetleges konfliktusban a Norvég-tengeren több segítséget kapjon a skandináv ország - jelentette csütörtökön a VG norvég napilap. Solberg a lapnak nyilatkozva kijelentette, hogy a NATO-nak válaszlépéseket kell tennie az orosz fegyverkezésre az északi területeken. "Nem akarunk militarizálást északon. De uralnunk kell a hajózást.

Egyébként jó kapcsolatot ápolunk Oroszországgal, és nem gondoljuk, hogy szándékában állna megtámadni minket"

- mondta a norvég miniszterelnök, aki külügyminiszterével és védelmi miniszterével részt vesz a pénteki és szombati varsói csúcstalálkozón.

Norvégia nem akar kimaradni

A NATO tagországai az előzetes közlések szerint egyebek között arról döntenek, hogy zászlóaljakat vezényelnek a balti országokba és Lengyelországba. Az NTB norvég hírügynökség szerint

Solberg attól tart, hogy a találkozón az északi tengerek védelme nem kap akkora figyelmet,

mint a Norvégiától délkeletre eső területek.

Solberg megjegyezte:

nehéz utánpótlási vonalakat biztosítani, ha nem uraljuk a tengereket.

Ahhoz, hogy hajókat és felszereléseket lehessen behozni, ellenőrzés alatt kell tartani a légteret és a tengert".
A kormányfő hozzátette, hogy az északi tengerek biztonságával kapcsolatban keserű emlékei vannak Norvégiának a második világháborúból.

Válaszlépést követel

Nem jelent közvetlen fenyegetést Fehéroroszországra, de válaszlépést követel a Lengyelországban és a balti államokban tervezett, megerősített NATO-jelenlét - jelentette ki csütörtökön Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszter, aki kétnapos munkalátogatásra Rigába érkezett.

Nem úgy tekintünk erre, mint ami közvetlen fenyegetést jelent biztonságunkra, hanem mint konkrét kihívásokra a katonai szférában, s erre valamilyen módon válaszolnunk kell.

Meg tudjuk érteni partnereink gondolkodásmódját, hogy miért cselekszenek így, még akkor is, ha nem támogatjuk ezeket a lépéseket" - állapította meg a külügyminiszter.

Párbeszéd kell

Makej szerint Fehéroroszország nem akkora állam, hogy válaszul az erősebb NATO-jelenlét miatt radikális intézkedésekkel növelje saját katonai képességeit. "Most az a legfontosabb: ne ragadjunk le annál, hogy a határon innen és túl fegyverkezni kezdünk, amivel csak a katonai feszültségek további növekedéséhez járulunk hozzá" - hangsúlyozta a fehérorosz politikus.

Most minél hamarább közvetlen és nyílt párbeszédet kell kezdeményezni az összes érintett féllel"

- jelentette ki Makej. Szerinte az észak-atlanti szövetségnek és külön-külön a NATO-tagállamoknak is tárgyalniuk kellene Oroszországgal és Fehéroroszországgal is.