Nagy változások lesznek az osztrák politikában

Norbert Hofer
Bécs, 2016. április 24. Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) államfőjelöltje ünnepel pártja székházában, Bécsben 2016. április 24-én, az osztrák elnökválasztás napján. Az előzetes eredmények Norbert Hofer 36,40 százalékkal az első helyen végzett. (MTI/EPA/Filip Singer)
Vágólapra másolva!
A városi és a vidéki Ausztria összecsapásaként is jellemezhető a vasárnapi ausztriai elnökválasztás második fordulója. Norbert Hofer, az Osztrák Szabadságpárt jelöltje inkább a falvakban és a kis településeken népszerű, míg Alexander Van der Bellen, a Zöldek aspiránsa a nagyvárosokban. A felmérések kiélezett küzdelmet mutatnak, de az első forduló előtt nagyot tévedtek. Bárki is lesz az új államfő, mindenképpen változások lesznek.
Vágólapra másolva!

A legutolsó felmérések szerint várhatóan szabadságpárti elnöke lesz Ausztriának a következő hat évben. Norbert Hofer a szavazatok 51-53 százalékára számíthat a május 22-i második fordulóban, míg Alexander Van der Bellen, a Zöldek jelöltje csak 47-49 százalékra. Nyugati szomszédunkban így az eurószkeptikusok az eddigi legnagyobb győzelmüket könyvelhetik el, feltéve, hogy a felmérések beigazolódnak.

Norbert Hofer, a szabadságpárt elnökjelöltje a felmérések szerint egy pici előnyben van riválisával szemben Forrás: AFP/Georg Hochmuth

A részvétel dönthet

A városi és a vidéki Ausztria küzdelmeként is jellemezhető majd az osztrák elnökválasztás második fordulója – mondta Kiss J. László az Origónak. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára elmondta, hogy míg

Van der Bellen mögött a városi értelmiség, színházi emberek,

professzorok állnak, addig Hofert a vidéki gazdálkodók és kisemberek támogatják. Ezen a politikai trenden Werner Faymann szociáldemokrata kancellár lemondása sem változtatott.

A szakember szerint a második fordulóban döntő lehet, hogy a városi és a vidéki részvételi arány hogyan alakul majd. Ha a városokban aktívabbak lesznek a szavazók, akkor a zöldek jelöltje lehet a befutó, de ha a kis településeken mennek el nagyobb arányban voksolni, akkor a szabadságpárt jelöltje ünnepelhet majd.

Alexander Van der Bellen, a zöldek jelöltje a nagyvárosi értelmiség voksaira számíthat Forrás: AFP/Georg Hochmuth

Brüsszelbe is elmenne Hofer

A kampány érdekessége volt, hogy mindkét jelölt többször beszélt arról, hogy nem töltené minden idejét a Hofburgban. Van der Bellen azt ígérte, hogy megválasztása esetén több hetet töltene vidéken, hogy jobban megismerje a választók véleményét. Hofer pedig azt mondta, hogy adott esetben

a kancellárral együtt menne a brüsszeli uniós csúcsokra,

ha olyan súlyú kérdés lenne napirenden. Az utóbbi gyakorlatra eddig nem volt példa az osztrák politikában – mondta Kiss J. László.

Ha az elnökválasztás második fordulójában Norbert Hofer, a szabadságpárt jelöltje nyerne, ahogy az első fordulóban történt, úgy várható, hogy az új államfő él az osztrák alkotmány 1929-ből származó 70., illetve 29. cikkelye adta lehetőséggel, amelytől eddig Ausztria második világháború után köztársasági elnökei tudatosan tartózkodtak. Ennek értelmében az osztrák államfő saját mérlegelése alapján menesztheti a kancellárt és kormányát. Azután az általa kijelölt kormány javaslatára feloszlathatja a parlamentet, és új parlamenti választásokat írhat ki.

Tüntetés is volt Hofer ellen, akit a transzparens szerint nácinak tartanak Forrás: AFP/Helmut Fohringer

Új koalíció is lehet

Ha a független, egykori zöldpárti politikus, Alexander Van der Bellen nyerne, akkor a két nagy párt koalíciója egy újonnan kinevezett szociáldemokrata kancellárral az élén

a 2018. évi parlamenti választásokig kormányon maradhat.

Végül az opciók közül az sem zárható ki ,hogy a Néppárt „előre menekülve” új választásokkal vagy a nélkül a domináns Osztrák Szabadságpárt juniorpartnereként egy új koalíció létrehozására tesz kísérletet, amelyre ebben a formában az osztrák köztársaság második világháború utáni történelmében még nem volt példa – jelentette ki Kiss J. László.

Megvédte Magyarországot

Abban az esetben, ha Hofer kerül majd a Hofburgba, akkor az Európa-szerte újabb lökést adhat a Brüsszel- és bevándorlásellenes erőknek. Ez a közelgő brit-EU népszavazáson várhatóan a kilépést pártolókat erősítheti, annak ellenére, hogy a szabadságpárt jelöltje csak abban az esetben támogatná országa kilépését, ha Törökország valaha tag lesz.

Egyes politikai elemzők azt jósolják, hogy

Orbán Viktor újabb szövetségest találhat a politikájához,

ha Hofer lesz a befutó. „Szeretném kijavítani azokat a hibákat, amiket Budapesttel szemben elkövettünk a menekültválság alatt” – erről már Hofer beszélt a Valeurs Actuelles című francia politikai hetilapnak. Az államfőjelölt szerint teljesen abszurd, hogy Magyarországot azért tartják fasiszta országnak, mert csak be akarja tartani a schengeni szabályokat.

Alexander Van der Bellen is változásokat hozhat Ausztria életében Forrás: AFP/Georg Hochmuth

Gyógyfürdő

Mivel Hofer az őrvidéki Pinkafőről származik, politikájában az elődjeihez képest

központibb szerepet kaphat Magyarország.

Egy interjúban arról beszélt, hogy megválasztása esetén egy nyugat-magyarországi gyógyfürdőben piheni majd ki a kampány fáradalmait. Az biztos, hogy első útja nem Budapestre vezet majd, de adott esetben az osztrák-magyar labdarúgó-Eb-mérkőzésen létrejöhet egy informális találkozó Orbánnal – mondta Kiss J. László.

Az április 22-i első forduló nagy meglepetésre az FPÖ-s Norbert Hofer sikerét hozta: a felmérések szerint maximum 25 százalékos támogatottsággal rendelkező, örök második politikusnak végül sikerült megszereznie a szavazatok 35 százalékát, és ezzel megnyerte az első fordulót. A második helyen a zöldek által támogatott, de függetlenként induló Alexander Van der Bellen végzett a voksok 21 százalékával.

Az első forduló után a Die Presse főszerkesztője "földrengésszerű" eredményről írt, amely szerinte megmutatta, hogy az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) nem tudnak már kizárólag ketten együtt kormányozni, „lejárt az idejük”. Rainer Nowak szerint „egy fejezet véget ért”, a nagypártok dominanciája megszűnt. A politikának meg kell értenie, hogy

egy korszak utolsó hónapjait éljük,

amikor a fiatal választók az ország politikai életének és stílusának változását követelik és valósítják meg – írta Nowak.

Faymann lemondott

A súlyos kudarcot hozó elnökválasztás után Werner Faymann május 3-án bejelentette távozását a kormány és az SPÖ éléről. Míg Faymannt 2008-ban azzal a reménnyel választotta elnökévé az SPÖ, hogy vezetésével sikerül megfordítani a párt népszerűségének csökkenését, ez a 2013-as választási győzelem ellenére sem sikerült.

Werner Faymann bedobta a törülközőt Forrás: MTI/EPA/Christian Bruner

Faymannt pártja vezető személyiségei közül is többen nyíltan lemondásra szólították fel, az SPÖ május elsejei nyilvános rendezvényén pedig

– példa nélküli módon – kifütyülték.

Bár belső támogatottságának meggyengülése és az SPÖ folyamatos népszerűségvesztése miatt már hónapok óta keringtek találgatások esetleges távozásáról, Faymann bejelentése mégis váratlanul hatott.