Francia iszlámot akarnak

People pray in the Yahya mosquee on July 29, 2016 in the Normandy city of Saint-Etienne-du-Rouvray, western France, where French priest Jacques Hamel was killed on July 26 in the church during a hostage-taking claimed by Islamic State group. France's prime minister said on July 29 he would consider a temporary ban on foreign financing of mosques, urging a "new model" for relations with Islam after a spate of jihadist attacks. Manuel Valls, under fire for perceived security lapses around the attacks, also admitted a "failure" in the fact that one of the jihadists who stormed a church and killed a priest on July 26 had been released with an electronic tag pending trial. / AFP PHOTO / CHARLY TRIBALLEAU

Újra kell definiálni az iszlám szerepét Franciaországban – mondta Manuel Valls kormányfő még a hét elején. Ez a közel-keleti helyett francia pénzből épített és fenntartott mecseteket és a köztársaság alapelveit tiszteletben tartó imámokat jelent. A belügyminiszter ma bejelentette azt is: újból létrehozzák a Nemzeti Gárdát, a cél, hogy 2019-ig 90 ezer tagja legyen a szervezetnek. Az ellenzék szerint drasztikusabb válaszok kellenek.

Tegnap eltemették azt a katolikus papot, akit a múlt héten két, az Iszlám Államhoz tartozó dzsihadista mise közben meggyilkolt. Jacques Hamel temetésén a roueni székesegyházban és az előtte lévő téren mintegy kétezren vettek részt. A nyilvános búcsú után a papot szűk családi körben, a hozzátartozók által nem közölt helyen helyezik végső nyugalomra.

Az eső ellenére a székesegyház előtt is tömegek követték a szertartást Forrás: AFP/Charly Triballeau

A temetésen ott voltak a francia muzulmán közösség képviselői és Bernard Cazeneuve belügyminiszter is. Jacques Hamel húga beszédében a kegyelem és szeretet emberének nevezte meggyilkolt bátyját, aki

azért választotta a papi hivatást, hogy elősegítse a szeretetet és a toleranciát a különböző hitű emberek és a nem hívők között is.

A temetést megerősített biztonsági intézkedések között tartották. A kiemelt programok és helyek védelmét biztosító Sentinel-műveletet, amelyben jelenleg 10 ezer rendfenntartó veszt részt, egész hónapban fenntartják – mondta el a belügyminiszter a nemzetbiztonsági kabinet mai ülése után. Ennek ellenére az országban sok programot töröltek a szervezők.

Francia iszlámot akarnak

A nizzai teherautós merénylet után Jacques Hamel meggyilkolása újabb sokkot jelentett Franciaországnak. Sokan érzik úgy, hogy a kormány nem képes megfelelően kezelni a helyzetet, az ellenzék folyamatosan támadja a kormányt és Francois Hollande elnököt. Manuel Valls miniszterelnök is elismerte, hogy az igazságszolgáltatás sem állt a helyzet magaslatán akkor, amikor a katolikus pap egyik későbbi gyilkosát feltételesen szabadon engedték azok után, hogy kétszer is megpróbált Szíriába utazni.

A kormány ezért most több olyan intézkedést is tervez, amellyel növelhető a közbiztonság, de ennél is fontosabbak lehetnek azok a lépések, amellyel az iszlám radikalizmus további térnyerését akarják megakadályozni. Manuel Valls miniszterelnök egy hét eleji újságcikkben amellett érvelt, hogy újra kell definiálni az iszlám szerepét Franciaországban. Szerinte az iszlámot a terrorizmussal azonosító nézetek tűrhetetlenek, de szembe kell nézni azzal, hogy

sok mecset és imaház a radikalizmus melegágyaként működik.

A jelenség hátterében az áll, hogy az állam és az egyházak szétválasztásának Franciaországban több évszázados hagyománya értelmében az állam semmilyen vallási közösséget nem támogathat anyagilag. Ezért a mecsetek építése és fenntartása szinte minden esetben egyiptomi és közel-keleti finanszírozással történik, cserébe a hitéletet a támogató országból érkező imámok irányíthatják. Ők pedig nagyon gyakran az iszlám ultrakonzervatív irányzatait terjesztik. Hivatalos becslések szerint például a

saría törvénykezés bevezetését hirdető szalafista irányzatnak 100 franciaországi mecsetben 15 ezer követője lehet.

A belügyminiszter szerint egyébként az elmúlt hónapokban 20, szélsőséges eszméket terjesztő imahelyet zártak be.

Mecset Saint-Etienne-du-Rouvray-ban, abban a városban, ahol Jacques Hamelt meggyilkolták. Nem mindenütt ilyen békések a hívek Forrás: AFP/Charly Triballeau

Manuel Valls egyelőre homályosan ismertetett javaslata szerint ezen a helyzeten kell változtatni azzal, hogy csak Franciaországban képzett, a köztársaság szekuláris alapelveit tiszteletben tartó imámok működhessenek a francia mecsetekben és imaházakban. Ehhez szükség lenne olyan szervezetekre, amelyek a francia állammal együttműködve képviselik a muszlim közösséget, és képesek az országból érkező források becsatornázására a mecsetek építése során. Az eddigi ilyen kezdeményezések ugyanis „teljes kudarcnak” bizonyultak a kormányfő szerint.

Ezért most Bernard Cazeneuve belügyminiszter egy olyan alapítvány létrehozásán dolgozik a francia muszlim tanáccsal együttműködve, amely

lehetővé tenné a mecsetek átláthatóbb támogatását.

A tanács azt is felvetette, hogy a halal – az iszlám szabályai által megengedett – ételeket előállító cégek önkéntes adójából hozhatnának létre a mecsetek építésére és fenntartására szolgáló alapot.

Újra lesz Nemzeti Gárda

Francois Hollande múlt héten bejelentette azt is, hogy a mostani tartalékos haderőre építve egy új Nemzeti Gárdát is felállítanak, ami az elmúlt másfél év terrorfenyegetettsége miatt nagy nyomás alatt lévő rendvédelmi szervek munkáját segítené. Bernard Cazeneuve belügyminiszter a nemzetbiztonsági kabinet mai ülése után azt mondta: 2019-re 84 ezer fős egység felállítása a cél.

Az elnök biztatott minden hazafit: csatlakozzon az új szervezethez.

Az új gárda felállításáról szeptemberben egyeztetnek a parlamenti pártokkal – mondta Francois Hollande. A kiképzésről, az erők országon belüli megosztásáról és egyéb részletekről is a megbeszélések során konzultálnak.

A jelenlegi rendszerben a tartalékosoknak évente néhány napot kell szolgálatban tölteniük. Öt napot a munkaadójuk beleegyezése nélkül is kivehetnek, de ha ennél többet maradnak távol, ahhoz kell a munkáltató hozzájárulása is. A tartalékosok szolgálataikért szerény kompenzációt kapnak.

Az ellenzék többet akar

Az ellenzéki pártok nem elégedettek az eddigi lépésekkel, és drasztikusabb intézkedéseket szeretnének. Marine Le Pen, a Nemzeti Front elnöke azonnal bezáratná az összes, szalafista nézeteket hirdető mecsetet. A republikánusok elnöke, Nicolas Sarkozy pedig azt szorgalmazza, hogy

mind a 11 500, terrorgyanú miatt megfigyelés alatt álló személyt helyezzék házi őrizetbe, a dzsihadista oldalak látogatói pedig a pedofil tartalmakat fogyasztókhoz hasonló büntetést kapjanak.