Nem hagyta magát Európába zárni a szír menekült

A görög hatóságoktól megkapta a kilépésre jogosító pecsétet, a török határőrök viszont nem engedték be országukba Mohamedet, a Magyarországon menedékjoggal rendelkező szír férfit. Mohamed mindenképp el akart jutni a családjához, ezért szabályt sértett: visszafelé is a zöldhatáron szökött be. Az Origo riporterének fotóit töröltették a görög határrendészek. A kelet felé tartó menekült történetének újabb epizódja.  Előzmények:  Mohamed 2014-ben kapott menedékjogot Magyarországon;  2015-ben a családját is át akarta hozni Európába, de nem jártak sikerrel;  Németországba ment, hogy ott üzletet csináljon, de kirabolták, és állítása szerint a magyar papírjait is el akarták venni;  úgy döntött, visszamegy a családjához, de Budapesten rekedt: nem volt menekültútlevele, és végül vízumot sem kapott a török hatóságoktól. 

„Delete! Delete!” Egymás szavába vágva kiabálnak a görög határőrök, akik szerint tiltott területen fényképeztem a kasztaniészi közúti átkelőnél. Mondhatnám nekik, hogy nem törlöm a képeket, mert közterületen vagyunk. Fél szemmel viszont látom, hogy Mohamed a kiabálásra elindult visszafelé. Ő több mint egy hónapot várt Budapesten arra, hogy végre átmehessen Törökországba. Most mehetne, benne van a pecsét az útlevelében, de ehelyett jön, méltatlankodó gesztusokkal, újra a görög oldalra.

Gondolom, segíteni akar rajtam.

Ha beavatkozik a határőrök és a köztem dúló vitába, biztos, hogy nem engedik át még egyszer. Valószínűleg mindkettőnk ellen vizsgálat indul – fut át az agyamon.

Mohamed, pár percnyire a török határtól. Ezt a képet nem töröltették a görög határőrök Forrás: Origo

Gyorsan döntök: megmutatom az újságíró-igazolványom a határőröknek, majd azzal a lendülettel törlöm a három képet, ami az átkelőnél készült. A határőrök megnyugszanak, sőt, vigyorogva nyugtázzák, hogy győztek. Magyarul káromkodom. Kérdezik, hogy mit mondtam. Válasz helyett visszakérdezek: Mohamedet átengedik török oldalon?

Nem tudjuk. Nem szoktak visszafelé menni. Mi kiengedtük, az biztos”

– válaszolják. Megkérdezik, hogy miért vagyok itt. Mondom, hogy mindenki onnan jönne ide, ez az ember meg innen megy oda, ez egy újságíró számára érdekes sztori. Hümmögnek kettőt, majd intenek, hogy húzzak el. Elindulok vissza a faluba. Mohamed is megy, most már az ellenkező irányba, egyedül. Még egyszer hátrafordulok, ő is visszanéz az EU-ba. Búcsút intünk egymásnak.

Azt csak később tudtam meg, hogy a törökök végül nem engedték be.

Mohamed a mobiljával csinált egy fotót az elutasító határozatról, azt küldte el nekem még aznap, hogy elköszöntünk. Hiába volt menekültútlevele, semmit sem ért. A török hatóságok nem fogadták el.

A török határállomáson kiállított elutasító határozat Forrás: Origo

A magyar Migration Aid arabul tudó önkénteseitől megtudtam, hogy őket a török Edirne városából hívta fel Mohamed. „Nagyon megijedtem, mert elsőre én sem értettem, hogy jutott át. Csak annyit mondott, hogy a gyerekei várják Isztambulban, és most odamegy” – mondta egyikük.

Kerítést bontott

Pár nappal később tudtam beszélni Mohameddel. Azt mondta, hogy miután elköszöntünk, ő a török határállomáshoz érkezve bemutatta a menekültútlevelét, benne a görög pecséttel. Elővette a Magyarországon kiállított menekültigazolványát is. Kézzel-lábbal elmagyarázta, hogy régóta nem látta a gyerekeit, szüleit, akik Isztambulban ragadtak, hozzájuk akar visszamenni. A török határőrök elvették a papírjait, és egy órán keresztül tanakodtak, hogy mi legyen. Végül a kezébe nyomták az elutasító határozatot, és visszaküldték Görögországba.

Ő elindult, majd egy olyan szakaszon, ahol már nem látszott a határállomás, letért az útról, és

bement az erdőbe.

Elindult a zöldhatáron Törökország felé. Azt mondta, hogy nem volt nála drótvágó szerszám, de talált egy pontot a határkerítésen, ahol el tudta kezdeni a bontást. A műszaki zár rögzítéseit tépte fel az egyik oszlopnál, így át tudott bújni a drót alatt.

Az indok: nincs vízum Forrás: Origo

A földeken keresztülvágva jutott egy faluba, ahonnan taxival ment Edirnébe. Ott felszállt egy isztambuli buszra. Nekem a pályaudvar wifijét használva küldött üzenetet. Azóta küldött fotót magáról is, gyermekei körében. Mosolyognak mindannyian.

Úszva is ment volna

Az eredeti terv az volt, hogy Mohamed Leszboszra megy. A magyar önkénteseknek jó kapcsolataik vannak a szigeten segítőként dolgozó csoportokkal, ezért javasolták neki, hogy arra induljon el. Fedél lett volna a feje fölött, étel neki is jutott volna. A szigetről hetente kétszer jár olcsó komp Törökországba, így akár többször is megkísérelhette volna a legális határátkelést. Ezek voltak az önkéntesek érvei amellett, hogy ideiglenesen költözzön a szigetre. Ő már akkor azt mondta, hogy akár úszva is megpróbál Törökországba jutni.

A tervet végül ő maga változtatta meg.

Az önkénteseknek annyit mondott, hogy szerinte a szárazföldi határ jobb ötlet, mert ott akár naponta próbálkozhat. Azt kérte, ne aggódjanak érte. Van a közelben egy város, Alexandrúpoli. Azt a helyet ismeri, ott meg tudja húzni magát, ha mégsem jutna át. 2014-ben is a szárazföldi határon érkezett Európába. Ugyanott, ahová végül elindult. „Mindenképpen megpróbálom szabályosan, útlevéllel” – bizonygatta a kételkedő önkénteseknek.

Nincs egyedül

Törökország 2016. január 8-án vezetett be vízumkényszert a nem Szíriából érkező szír állampolgárokkal szemben. A török kormány félig hivatalosan azzal indokolja a korlátozást, hogy harmadik országból csak azért érkeznek szírek hozzájuk, hogy elindulhassanak a balkáni útvonalon az EU felé. Mohamed viszont Magyarországon, az EU területén kért szíriai vízumot, mégsem kapott. Indoklás nélkül utasították el a kérelmét.

Mohamed arra is felkészült, hogy ha nem engedik be Törökországba, az utcán kell majd aludnia. A Budapestről induló repülőgépre egy hálózsákot vitt fel kézipoggyászként Forrás: Origo

Siewert András, a Migration Aid operatív koordinátora az Origónak elmondta, Mohamed esete nem egyedi. Több, Magyarországon menekültstátusszal rendelkező, családegyesítésre váró szír állampolgár kért török vízumot január eleje óta, hogy meglátogathassa Törökországban rekedt családtagjait.

Egyikük sem kapta meg a pecsétet.

Mohamedet menekültstátusza miatt maguk a török határőrök is csak zárójelesen tekintették szír állampolgárnak. Az elutasító határozaton jól látszik, hogy az állampolgárság rubrikába először azt írták, hogy „magyar”, majd csak azután, zárójelben, hogy „szíriai”. A magyar állampolgárok egyébként vízum nélkül utazhatnak Törökországba.

A vízum megtagadása jogszerű

Megkérdeztük a magyar Külügyminisztériumot, hogy mit szólnak a vízum megtagadásához, és ahhoz, hogy egy Magyarországon kiadott menekültútlevéllel visszafordítottak valakit a török határról. Azt írták, hogy nem tehetnek semmit.

Az 1951-es genfi egyezmény függelékeiből idéztek. Hiába szerepel a menekültútlevélben csak zárójelben Mohamed szír állampolgársága, attól ő még szírként állt a határőrök előtt. „Sem az okmány kiadása, sem az abban eszközölt bejegyzések nem határozzák meg, illetve nem érintik a tulajdonos helyzetét, különösen az állampolgárságát” – olvasható az ENSZ-egyezmény szövegében.

Mohamed, és az ő menekültútlevele Forrás: Origo

„Az okmány kiállítása semmilyen módon sem jogosítja a tulajdonosát a kiállító ország diplomáciai, vagy konzuli hatóságainak védelmére és nem ruházza fel e hatóságokat e védelem jogával. Tekintettel arra, hogy a török hatóságok intézkedéseikkel nem sértették az egyezmény rendelkezéseit, valamint a fentiek alapján a menekültként elismert személy az elismerő állam részéről konzuli vagy diplomáciai védelemre nem jogosult, a Külgazdasági és Külügyminisztériumnak

nincsen alapja, hogy azokról tájékoztatást kérjen Törökországtól”

– írta még a tárca sajtóosztálya.

Nem fér be

Miután Mohamed a zöldhatáron keresztül jutott be Törökországba Görögországból, a két ország között megkezdődött a menekültek visszatelepítése is. Április 4-én kikötöttek az első migránsokkal teli hajók Törökországban. Az első visszatérők többsége

nem Szíriából, hanem Pakisztánból és Bangladesből származott.

A visszatelepítést lehetővé tevő EU–török megállapodás lényege ugyanis, hogy a törökök csak a nemzetközi védelemre nem szoruló menekülteket engedik vissza Görögországból. Mivel Mohamed Magyarországon menekültstátuszt kapott, nemzetközi védelem alatt áll. Ő így nem fért volna be a kitelepítendők közé.

Az út Törökországig

A török határig egyébként simán eljutott Mohamed. Budapesten kérdés nélkül átengedték a reptéri útlevélvizsgálatokon. Görögországban még arra is volt ideje, hogy a szaloniki buszpályaudvaron a lezárt határok miatt kétségbeesetten várakozó menekültekkel beszélgessen.

Amennyire tolmács nélkül megértettük egymást, mi is beszélgettünk. Azt mondta, hogy nagyon megszerette Magyarországot. „Mindenki segített. Mindenki kedves volt” – mondta.

Mohamed a Törökország felé tartó buszon. Csak a családja miatt akart visszamenni Forrás: Origo

„Törökországban lenéznek minket. Dolgozni sem tudunk. Édesanyámat például megműtötték Gaziantepben, nem sokkal az után, hogy elmenekültünk Szíriából. Állítólag valamit rosszul csináltak, de ez már csak Isztambulban derült ki. Most az isztambuli orvosok nem akarnak vele foglalkozni, azt mondják, vigyük vissza anyámat oda, ahol a műtétet elrontották. De Gaziantep ezer kilométerre van Isztambultól, nem biztos, hogy édesanyám kibírná az utat. Pénzünk sincs rá, hogy elszállíttassuk.”

Ha választhatnék, Magyarországon kezdenék új életet a családommal”

– folytatja. „Németországban is nagyon sok jó ember van, ott is lettek barátaim, akik segítettek. Viszont nagyon sok rossz élmény ért. Kiraboltak, a hatóságokkal is sokat kellett veszekednem. Ott nem az a világ fogadott, mint amit vártam. Magyarországon viszont nem volt rossz élményem. Rengeteg segítséget kaptam, az utcán sem vesztem el. Még a jegyellenőrök is mosolyogtak, amikor kérték a bérletemet.”

Visszajönne

„Szerinted visszajöhetek még Magyarországra? Szerinted hozhatom a családomat?” – szegezi nekem a kérdést kicsivel később. Nem biztathatom sok jóval. Magyarországon évente 50–60 ember próbál meg családegyesítést kezdeményezni fél évvel a saját menekültstátuszának megszerzése után, és

talán 15–20-nak sikerül

– mondta az Origónak Zádori Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság sajtószóvivője.

A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal adatai szerint tavaly összesen 177 135 menedékkérőt regisztráltak Magyarországon. 152 260 esetben meg kellett szüntetni az eljárást, mert a regisztrált menedékkérő időközben továbbment Nyugat-Európába. 2917 menekültkérelmet elutasítottak a hatóságok. Menekültként 146 embert ismert el a magyar állam, oltalmazottként 356-ot. 2014-ben még 240 embert ismertek el menekültként, és 236-ot a kevesebb jogot biztosító oltalmazottként – a 42 777-ből.

Ha pedig legközelebb beszélünk a témáról Mohameddel, mindenképpen szólnom kell majd neki a magyarok növekvő idegenellenességéről is. Mert igaz, hogy ő mást tapasztalt, de a Tárki legfrissebb felmérése szerint 2016 januárjára korábban sohasem mért magasságot ért el az idegenellenesség mértéke Magyarországon. A szociológiai felmérésben részt vevők három lehetőség közül választhattak.

1. Mindegy, hogy ki és miért jön, egyetlen menedékkérőt sem szabad beengedni.

2. Mérlegelni kell, hogy kit engedünk be, és kit nem.

3. Minden menedékkérőt be kell engedni az országba.

Legszívesebben nem engednénk be senkit Forrás: MTI/Ujvári Sándor

A kutatás bő két évtizedes történetében most először fordult elő, hogy 50 százaléknál több, konkrétan

53 százaléknyi válaszadó bökött az egyes számú lehetőségre: ők a teljes elzárkózást választanák.

Még 2001-ben is csak 43 százalék mondta ezt, pedig mostanáig akkor volt a legmagasabb az idegenellenesek aránya a magyar társadalomban.