Meghosszabbítják az Oroszország elleni uniós szankciókat

Pedestrians walk past an wall painting depicting a map of Crimean peninsula bearing the colours of Russia's national flag in Moscow, on March 31, 2014. The Crimean crisis has sparked the most explosive East-West confrontation since the Cold War and fanned fears in Kiev that Russian President Vladimir Putin now intends to push his troops into southeast Ukraine. AFP PHOTO / VASILY MAXIMOV

Megállapodás született az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt uniós gazdasági szankciók hat hónappal történő meghosszabbításáról a tagállami vezetők csütörtöki brüsszeli csúcsértekezletén - közölte Tomas Prouza cseh államtitkár a Politico című hírportállal.

Szakértők szerint a döntésre számítani lehetett, a tagállami kormányokat tömörítő tanács várhatóan a jövő hét elején fogadja el a 2017. január 31-én amúgy lejáró korlátozások meghosszabbítását.

A szankciókat az oroszok ukrajnai beavatkozása miatt fogadták el Forrás: AFP/Vasily Maximov

Az európai ügyekkel foglalkozó cseh államtitkár elmondta, néhány tagállam ugyan szorgalmazta a találkozón, hogy a szíriai katonai beavatkozás miatt is fogadjanak el büntetőintézkedéseket Moszkva ellen, ez a kérdés azonban nem volt az ülés napirendjén.

Júliusban döntöttek a szankciókról

A tagállamok legutóbb júliusban döntöttek arról, hogy meghosszabbítják az orosz agressziós cselekmények miatt életbe léptetett korlátozásokat, amiért

Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltakat.

Az Európai Unió 2014 júliusában döntött az ukrajnai konfliktussal összefüggésben arról, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen.

Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt, egyébként kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.

A Nyugat azzal vádolja az orosz vezetést, hogy a Krím félszigetet a nemzetközi jog megsértésével csatolta el Ukrajnától, illetve hogy szakadár erőket támogat az ország keleti részében.