Magyarországot védi és az Európai Uniót támadja a Figaro a kvótanépszavazás után

menekült menekültek migráns migránsok horvát zákány
Directed by Hungarian police officers, migrants make their way through the countryside after they crossed the Hungarian-Croatian border near the village of Zakany in Hungary to continue their trip to north on October 16, 2015.Hungary said it will shut its border with Croatia at midnight, closing a major entry point for migrants bound for northern Europe, weeks after a similar move on its Serbian frontier triggered clashes with refugees. AFP PHOTO / HANNA SONIA
Vágólapra másolva!
Xavier Saintcol ismert francia jogászt, a Figaro publicistáját érezhetően a Le Monde cikke háborította fel, amiben a referendumot populista népszavazásnak minősítették. Saintcol ebben a minősítésben az Európai Unió vezetőinek érvelését látta viszont. Ő maga teljesen jogosnak és érthetőnek tartja a népszavazást, a Le Monde bírálatáról viszont azt gondolja, hogy ez a kifejezés szinonimája próbál lenni az abszolút gonoszságra utaló szavaknak: reakciós, fasisztoid, szélsőséges, idegengyűlölő stb.
Vágólapra másolva!

A jogász-újságíró egyébként hosszabb ideje foglalkozik a migráció kérdésével. Sokat bírálta az Európai Uniót azért, mert képtelenek megvédeni a határokat. Arról is írt, hogy éppen Magyarország az az ország, amelyik maradéktalanul betartja a határőrzés szabályait.

Orbán Viktor értékel a népszavazás után Fotó: Polyák Attila - Origo

A kötelező kvótáról most azt írta, hogy bár 2015 őszén az unió megszavazta, de több tagállam, köztük Magyarország, ellene szavazott. A 2004 után belépő, új uniós országok elfogadták az unió szabályait, azt is, hogy ha kisebbségben maradnak, el kell fogadniuk a többség akaratát. Xavier Saintcol szerint viszont teljesen új helyzet teremtődött a migránskrízissel, teljesen felkavarta az európai realitásokat. Hiszen senki nem gondolta, hogy valóságos apokaliptikus módon elbukik az uniós határvédelem. Ebben az összeomlásban a jogász-publicista szerint történelmi felelőssége van Juncker uniós elnöknek és Angela Merkel német kancellárnak, különösen, ahogy Merkel szerinte a „menekültek anyja” szerepében tetszelgett.

Angela Merkel német kancellár Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Michael Kappeler

Közel fél évszázados szovjet elnyomás után szerinte a magyarok számára a szuverenitás nem egy üres szó. Hiszen egy ország, amely oly sokáig átélte, hogy nem lehetett független, érthető módon meg akarja őrizni új függetlenségét. A szerző szerint az uniós szerződésben a szolidaritás szerepel, ez természetes, de kötelező kvótákról szó sincs. Ráadásul Magyarország saját népességéhez képest több migránst fogadott be, mint például Ausztria.

Xavier Saintcol szerint az unió önellentmondásba keveredik: egyrészt a demokrácia fontosságáról beszél, például, hogy milyen lényeges a nép hatalma, viszont kifejezetten tagadja egy népszavazásból kiolvasható akaratot. Bár nem érte el a részvétel az érvényességi küszöböt Magyarországon, a szerző szerint helytelen lenne, ha a 98%-os kvótaelutasítás nem számítana az uniónak.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke Forrás: AFP/Frederick Florin

A brexit kapcsán is írt arról Saintcol, ahogy a magyar népszavazás után is: az európai elit így Európa szétrobbanásához vezeti az uniót, meggyűlölteti Európát saját polgáraival, előtörhetnek emiatt a szélsőségek, és a kontinens káoszba sodródhat.