A jogász-újságíró egyébként hosszabb ideje foglalkozik a migráció kérdésével. Sokat bírálta az Európai Uniót azért, mert képtelenek megvédeni a határokat. Arról is írt, hogy éppen Magyarország az az ország, amelyik maradéktalanul betartja a határőrzés szabályait.
A kötelező kvótáról most azt írta, hogy bár 2015 őszén az unió megszavazta, de több tagállam, köztük Magyarország, ellene szavazott. A 2004 után belépő, új uniós országok elfogadták az unió szabályait, azt is, hogy ha kisebbségben maradnak, el kell fogadniuk a többség akaratát. Xavier Saintcol szerint viszont teljesen új helyzet teremtődött a migránskrízissel, teljesen felkavarta az európai realitásokat. Hiszen senki nem gondolta, hogy valóságos apokaliptikus módon elbukik az uniós határvédelem. Ebben az összeomlásban a jogász-publicista szerint történelmi felelőssége van Juncker uniós elnöknek és Angela Merkel német kancellárnak, különösen, ahogy Merkel szerinte a „menekültek anyja” szerepében tetszelgett.
Közel fél évszázados szovjet elnyomás után szerinte a magyarok számára a szuverenitás nem egy üres szó. Hiszen egy ország, amely oly sokáig átélte, hogy nem lehetett független, érthető módon meg akarja őrizni új függetlenségét. A szerző szerint az uniós szerződésben a szolidaritás szerepel, ez természetes, de kötelező kvótákról szó sincs. Ráadásul Magyarország saját népességéhez képest több migránst fogadott be, mint például Ausztria.
Xavier Saintcol szerint az unió önellentmondásba keveredik: egyrészt a demokrácia fontosságáról beszél, például, hogy milyen lényeges a nép hatalma, viszont kifejezetten tagadja egy népszavazásból kiolvasható akaratot. Bár nem érte el a részvétel az érvényességi küszöböt Magyarországon, a szerző szerint helytelen lenne, ha a 98%-os kvótaelutasítás nem számítana az uniónak.
A brexit kapcsán is írt arról Saintcol, ahogy a magyar népszavazás után is: az európai elit így Európa szétrobbanásához vezeti az uniót, meggyűlölteti Európát saját polgáraival, előtörhetnek emiatt a szélsőségek, és a kontinens káoszba sodródhat.