Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
„A kilépéssel csak az ellenségeink járnának jól” – üzente a nemzetnek David Cameron brit miniszterelnök, aki
eddigi legnagyobb kampánybeszédét mondta
a június 23-ára kitűzött EU-népszavazás előtt.
A kormányfő – aki példátlan módon megengedte minisztereinek, hogy ha akarnak, a kilépés mellett kampányoljanak – a kezdetektől a maradás mellett tette le a voksát. Cameron ennek ellenére azzal indította beszédét: megérti, néhány ember miért küzd a döntéssel, hogy Nagy-Britannia elhagyja-e az Európai Uniót, vagy ne, sőt tiszteletben tartja azokat is, akik inkább a kilépés mellett voksolnak. Ugyanakkor úgy gondolja, hogy az utóbbiaknak nincs igazuk, az Egyesült Királyság jobb és biztonságosabb helyen van az unióban.
Cameron elsőként gazdasági érveket hozott fel.
„A kilépés azonnali gazdasági sokk lenne az országnak, és hosszú távon szegényebbek lennénk”
– mondta.
A brit miniszterelnök nem ért egyet azzal sem, hogy ott kellene hagyni a szabadpiacot, szerinte ez vakmerő és felelőtlen felvetés.
„Nagy-Britannia egy kereskedőnemzet. Szükségünk van az 500 milliós piacra” – mondta.
Cameron szerint ráadásul
a kilépés az átlagemberekre lenne a legrosszabb hatással.
Véleménye szerint ugyanis a gazdagok és a nagyvállalatok még rendben lennének, de a szabadpiac elhagyása miatt az egyszerű emberek munkája és megélhetése kerülne veszélybe.
A gazdasági érvek mellett a brit kormányfő a nemzeti érzelmekre és a biztonságra is próbált hatni.
„Ha szeretjük ezt az országot, és biztonságban akarjuk tudni, akkor ennek egyik eszköze a NATO és az ENSZ Biztonsági Tanácsa mellett az Európai Unió” – mondta.
„Szigetország vagyunk, de mindenekelőtt praktikusak” – tette hozzá Cameron, aki szerint az EU-tagságot is ebből a nézőpontból kell megközelíteni.
„Jóban és rosszban az országunk mindig is írta Európa történelmét, ahogy Európa is segített a miénket írni” – mondta a miniszterelnök.
Cameron ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyság mindig is európai nagyhatalom volt, és az is marad.
A kormányfő emlékeztetett rá, hogy bár Európában 1945 óta többé-kevésbé béke honol, de csak két évtized telt el a boszniai háború óta, Oroszország pedig háborúban áll Ukrajnával.
"Biztosak lehetünk-e azonban abban, hogy kontinensünk békéje és stabilitása minden kétséget kizáróan biztosított? Vállalható-e ez a kockázat? Én soha nem jutnék felelőtlenül erre a feltételezésre" - fogalmazott beszédében a brit miniszterelnök.
Cameron utalt az olyan posztkommunista országokra is, mint Lengyelország, amelyek most az európai nemzetek szövetségén belül élvezik a szabadságot és a demokráciát. Ezek a nemzetek, amelyeket valaha vasfüggöny választott el Európa többi részéről, most aggódva figyelik a brexittel kapcsolatos híreket, és
aggódnak az oroszországi fejlemények miatt.
„Itt az idő, hogy a számokban is megmutassuk erőnket. Most lenne a lehető legrosszabb időpont arra, hogy mindezt veszélyeztessük. Ebből csak az ellenségeink profitálnának” – mondta.
David Cameron azzal is érvelt, hogy a határokon túli együttműködés elengedhetetlen a terrorizmus elleni küzdelemhez. A kilépés esetén persze ettől még kétoldalú szinten lehetséges lenne a kooperáció, de jogilag mindenképpen nehezebb lenne.
„Norvégia és Izland 2001-ben kezdett tárgyalni a kiadatási egyezményről az unióval, de a tárgyalások még mindig nem fejeződtek be” – hozott fel egy egyszerű példát Cameron.
A kormányfő azokkal sem ért egyet, akik szerint az unión belül csökkent az Egyesült Királyság ereje. Azt ugyanakkor elismerte, hogy az uniós hadsereg gondolata irreális, és az ország biztonsága továbbra is nemzeti kérdés lesz.
„Azok, akik a kilépés mellett érvelnek, annyit mondanak, hogy van odakint egy világ, de azt nem hallják meg, hogy ez a világ mit üzen” – tette hozzá. Cameron szerint ugyanis a szövetségeseik – az Egyesült Államok, Új-Zéland és Japán – is azt akarják, hogy maradjanak az unióban.
„Büszkék vagyunk, függetlenek vagyunk. Ne sétáljunk el az Európai Uniótól jobban, mint ahogy a NATO-tól vagy az ENSZ-től elsétálnánk.
Maradjunk, küzdjünk, és töltsük be helyünket, mint Európa egyik nagyhatalma”
– fejezte be beszédét a brit kormányfő.
Dominóhatást indíthat
A britek népszavazása dominóhatást indíthatna el az Európai Unióban – írta a Financial Times. A befolyásos napilap szerint a kilenc tagországban elvégzett felmérésből kiderült: Magyarországon, Németországban, Olaszországban és Svédországban a válaszadók több mint 50 százaléka meg van győződve arról, hogy amennyiben Nagy-Britannia a távozás mellett dönt, további országok fogják követni a példáját. Az olaszok 58 százaléka és a franciák 55 százaléka a június 23-i brit referendum kimenetelétől függetlenül pártolná, hogy hazájában is népszavazást írjanak ki az uniós kilépésről.
