Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Meghalt Butrosz Butrosz-Gáli volt ENSZ-főtitkár, írja a BBC. Az egyiptomi diplomata volt az első arab, aki a világszervezet élén állhatott. 1992-ben lett az ENSZ főtitkára: akkoriban – az öbölháború után – megnőtt a szervezet jelentősége.
Az éppen aktuális közel-keleti ügyeken túl az ENSZ-nek más súlyos válságokkal is meg kellett küzdenie. Ekkor szűnt meg működő államnak lenni Szomália, Jugoszláviában polgárháború robbant ki, Ruandában pedig felfoghatatlan mértékű népirtás zajlott.
Butrosz Butrosz-Gálit hivatali ideje alatt gyakran bírálták azok, akik úgy vélték, hogy az ENSZ vajmi keveset tesz az angolai polgárháború vagy a ruandai népirtás idején. A washingtoni kormányzat úgy gondolta, hogy a főtitkár jelképezi mindazt, ami az ENSZ-ben rosszul működik.
Támogatói viszont
hatékony diplomatának tartották,
aki azonban nem volt képes áthidalni az USA és a világszervezet közötti szakadékot.
A szarajevói ostrom alatt megrökönyödést váltott ki, amikor azt mondta, hogy nem akarja kisebbíteni a boszniai szörnyűségeket, de a világ más részein nagyobb számban halnak meg emberek.
Mandátuma lejárta után, 1998-tól 2002-ig a frankofón államok közösségének főtitkára volt. 2004-ben Hoszni Mubarak elnök az egyiptomi emberi jogi tanács élére nevezte ki a volt külügyminisztert és ENSZ-főtitkárt – a testületet azért hozta létre Kairó, mert az amerikaiak sürgették a demokratikus reformokat.
A 93 éves Butrosz-Gáli egy kairói kórházban hunyt el, ahova törött medencecsontja miatt szállították. Halálhírét Rafael Dario Ramirez Carreno venezuelai diplomata, az ENSZ BT mostani elnöke jelentette be.
