Drágább lenne a menekültek feltartóztatása

Egyre komolyabb veszély fenyegeti az uniós állampolgárok számára szabad utazást biztosító schengeni megállapodást. A menekültválság azonban még nem érte el csúcspontját, és tavaszig egységes európai megoldást kell találni. Ám a nyugat-európai államok szembekerültek a visegrádi négyekkel, az osztrákok pedig a görögökkel. Törökországnak pedig a világ pénze sem elég.

Szinte már kínkeservesen próbálnak megoldást találni az Európai Unió vezetői, de a világos, egységes fellépés helyett egyre hangosabb vita a végeredmény. A legközelebbi EU-csúcsra február 18-19. között kerül sor, ahol a kvótapárti- és a kvótaellenes országok csörtéje várható.

Nekünk nem kell menekült

A kvótaellenes tábort a visegrádi négyek alkotják. Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország egy menedékkérőt sem hajlandó befogadni. A négy ország kizárólagosan a külső határok megerősítését szorgalmazza – írja a Tagesschau.

Ezzel a négy ország ki is lépett a menekülthelyzetből kezeléséből.

A V4-ek a következő EU-csúcs előtt, február 15-ére terveznek egy találkozót, hogy közös álláspontot alakítsanak ki.

Nagy az egyetértés Orbán Viktor és Beata Szydlo lengyel miniszterelnök között Forrás: MTI/Szecsődi Balázs

Recseg, ropog

A hétfői EU-csúcson nem találtak egységes megoldást, pedig Thomas de Maizière német belügyminiszter másképp elképzeletlennek tartja a menekültválság hatékony kezelését. A menedékkérők beáramlását több nyugat-európai ország is a határellenőrzés visszaállításával próbálja lelassítani.

Svédország, Dánia, Norvégia, Franciaország, Ausztria és Németországa a jelenlegi szabályozás szerint a belső ellenőrzéseket idén májusig tarthatják fenn. Klaas Dijkhoff, az EU soros elnökségét betöltő Hollandia menekültügyi államtitkára a belső határellenőrzést

akár két évre is visszaállítaná.

A jelenlegi uniós szabályozás szerint az ellenőrzés májusig maradhat csak érvényben. A módosítással nemcsak a menekültek áradata lassulna, de az uniós országok közötti kereskedelem is rosszul járna.

Dühös görögök

A hétfői találkozó Ausztria és Görögország csörtéjétől volt hangos. Johanna Mikl-Leitner megfenyegette a görögöket, hogy ideiglenesen kizárják őket a schengeni rendszerből. Az osztrák belügyminiszter ugyanis elégedetlen a görög határellenőrzési munkájával.

Ahelyett, hogy regisztrálnák a menekülteket,

csak továbbküldik őket más európai országoknak.

„Jobban is megválogathatná a szavait az osztrák belügyminiszter, ha felelősöket akar keresni a menekültkérdésben” – vágott vissza Konsztantinosz Kutrasz, a görög külügy szóvivője.

Ha az unió képes lesz a külső határait biztosítani, akkor a cselekvőképességét is visszakapná, érvelt az osztrák miniszter asszony.

Johanna Mikl-Leitner kizárással fenyegette a görögöket Forrás:AFP/NurPhoto/Aurore Belot

A világ pénze sem elég

Angela Merkel a CDU decemberi kongresszusán ígéretet tett arra, hogy érezhetően csökkenteni fogja a Németországba érkező menekültek számát. Ehhez elkerülhetetlen volt egyezségre jutni Törökországgal. A német kancellár és Ahmet Davutoğlu múlt héten találkozott: a török miniszterelnök a tavaly novemberben felajánlott 3 milliárd eurós segélyt ezúttal kevésnek találta.

A menedékkérők feltartóztatásának 2016-ban felment az ára.

Az egyre súlyosbodó menekültválságra hivatkozva Ahmet Davutoğlu ezúttal 10 milliárd eurót kért.

Macedónoknak marad az ígéret

Ha a törökökkel és a görögökkel sem sikerül dűlőre jutnia az Európai Uniónak, akkor a menekültválság legnagyobb kárvallottja könnyen egy balkáni ország lehet. Macedónia ígéretet kapott az EU-tól, hogy besegít a határellenőrzésbe, a határrendész állomány kiképzése és feltöltése azonban még csak zajlik, és ez hónapokat, de akár egy évet is kitehet.

Az EU-nak egy hónapja maradt tavaszig, míg elindul az újabb menekülthullám.