Felháborodottan tiltakozott Navracsics Tibor magyar EU-biztos azért, mert a héten az EU-s biztosok az ő távollétében fogadhatták be az európai uniós szerződés 7-es cikke szerinti eljárást követelő polgári kezdeményezést.
Az Eurológus blog szerint ugyanis a minap a biztosok kollégiuma zöld utat adott a brüsszeli székhelyű Európai Humanista Föderáció "Ébredj, Európa!" nevű kezdeményezésének, amely úgy látja, Orbán Viktor kormánya sorozatosan megsérti a jogállamiság alapvető elveit.
Julie Pernet, az Európai Humanista Föderáció munkatársa az Origónak nem erősítette meg, hogy valóban befogadták a kezdeményezésüket. Közölte, hogy a végső választ hétfőn kapják meg a bizottságtól. Natasha Bertaud, a Bizottság elnöki kabinetjének szóvivője is azt közölte lapunkkal, hogy az ügyben még nem született döntés, a határidő november 30-a.
A biztosi kollégium egyelőre tehát meg nem erősített döntése még csak az első lépcső, hiszen annyit jelentene, hogy hozzájárultak ahhoz, hogy a szervezet elkezdheti az aláírásgyűjtést az EU valamennyi tagállamában. A szabályok szerint ugyanis ahhoz, hogy a folyamat a következő szintre érjen,
először egymillió aláírást kell összegyűjteni olyan uniós polgároktól, akik úgy vélik, hogy Orbánék megsértik a jogállamiság elveit.
Az aláírások összegyűjtésére egy év áll rendelkezésre, ami soknak tűnik, de nem mindegy, hogy honnan és mennyi szignót szednek össze a kezdeményezők. Előírás, hogy a 28-ból legalább hét tagállamból kell aláírásokat bemutatni, méghozzá lakosságszám-arányosan van egy országonkénti minimumkövetelmény – ez Magyarország esetében 15 750 fő.
A megfelelő számú aláírás megléte még mindig kevés ahhoz, hogy Brüsszel bármilyen szankcióval sújtsa Magyarországot.
Az aláírások leadása viszont már kötelezi az Európai Bizottságot arra, hogy foglalkozzon a kérdéssel,
és megvizsgálja, hogy Magyarországon tényleg sorozatosan sérülnek-e a jogállamiság alapvető elvei.
Ha ezt a bizottság az uniós szerződés 7-es cikkelyének első pontja szerinti jelentésében megállapítja, akkor jöhet a következő fokozat: ezután ugyanis az Európai Tanácsnak a cikkely második pontja alapján mérlegelni kell azt, hogy kiszab-e, és ha igen, akkor milyen szankciót Magyarországgal szemben az előzőleg a bizottság által megállapított sorozatos jogsértések miatt.
Nem érhette váratlanul a Fideszt
A kezdeményezés a Fideszt sem érhette váratlanul, hiszen korábban a kormánypárt sem vetette el annak lehetőségét, hogy él vele. Kósa Lajos frakcióvezető októberben beszélt arról, hogy ha kell, a Fidesz ehhez az eszközhöz nyúl annak érdekében, hogy fellépjen a kötelező menekültügyi kvóták ellen. Végül nem ez történt, a kormány saját hatáskörben kezdett aláírást gyűjteni a témában.Amennyiben az uniós alapszerződés 7-es cikkelyének megfelelő, vagyis a szavazat megvonásáról szóló döntés születne az EU-ban Magyarország ellen,
az csak Brüsszel bosszújaként lehetne értelmezhető a sikeres magyar bevándorláspolitika miatt
– mondta Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter a polgári kezdeményezésre reagálva megjegyezte: ha valóban született vagy születik ilyen döntés a biztosi kollégium részéről, az csak szabályszegő módon történhet, mert ilyen döntés meghozatalához az Európai Bizottságnak nem lenne joga.
A humanista föderáció polgári kezdeményezésével párhuzamosan egy EP-folyamat is beindult – ezt már Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője mondta az Origónak. Tegnap ugyanis az EP-frakcióelnökök értekezletén úgy döntöttek, hogy a jövő szerdai plenáris ülésen tárgyalják "a magyar ügyet".
Az ülésen választ kell majd adnia az Európai Bizottság képviselőjének az állampolgári és uniós alapjogokkal foglalkozó bizottság hasonló kérdésére, mint amit a humanista civilek feszegetnek. "Ha bejön az ügy az EP-be, azt fogom támogatni, hogy szorítsuk rá a magyar kormányt az uniós pénzek átlátható elköltésére, mert
Brüsszelben már nem titok, hogy az Orbán-kormány klientúraépítésre és a politikai rendszer bebetonozására használja részben az uniós milliárdokat"
– mondta Ujhelyi.
Az MSZP-s EP-képviselő a humanisták akciójáról megjegyezte: jól látszik, hogy ez a dolog túlnőtt a magyar ellenzék és a kormány csatáján, mert nem magyar hátszéllel kezdtek el mozgolódni Európa-szerte a civilek.
A polgári kezdeményezésnek Niedermüller Péter, a Demokratikus Koalíció (DK) EP-képviselője szerint inkább szimbolikus jelentősége van. A politikus az Origónak azt mondta, jelenleg nem fut hasonló politikai jellegű kezdeményezés, és nem is emlékszik rá, hogy korábban lett volna ilyen.
Nem mernék nagyobb összegben fogadni arra, hogy meglesz a kellő számú aláírás"
Ám ettől még Niedermüller "nehezen tudná elképzelni", hogy az Európai Tanács megszavaz a 7-es cikkely szerinti eljárásban bármilyen szankciót Magyarországgal szemben, hiszen "ki akarna precedenst teremteni egy ilyen lépéssel arra, hogy aztán akár saját maga ellen is induljon hasonló?".
Az Európai Humanista Föderáció 1991 óta létezik, a szervezetet Prágában alapították, de jelenlegi székhelye Brüsszelben van. Összesen 55 humanista és szekuláris szervezetet fog össze 22 országból, ám magyar tagja nincs. Honlapjuk szerint az európai értékek mellett állnak ki, és ebbe illeszkedik a Magyarország ellen kezdeményezett eljárás is.
Honlapjukon azt írják,
Orbán Viktor kormánya 2010 óta folyamatosan antidemokratikus és xenofób rendelkezéseket hoz, amelyek nyíltan sértik a jogállamiság alapértékeit.
Mivel azonban véleményük szerint ezekre az Európai Unió nem ad megfelelő válasz, úgy látták jónak, ha a maguk kezébe veszik az irányítást.
A szervezet Facebook-oldalán a cikk megjelenése óta egyébként megszaporodtak a magyar hozzászólások. Néhányan indulatosan teszik szóvá a szervezetnek, hogy "bántják a magyarokat", és hogy semmit sem ér a szavuk.