Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
A párizsi merényletek elkövetőinek nagy többsége Európában radikalizálódott muszlim volt. A még mindig szökésben lévő Salah Abdeslam sokáig hedonista életmódjáról volt ismert a baráti társaságban.
Ivott, és füvet is szívott a bátyjával együtt, aki a Comptoir Voltaire kávézó előtt robbantotta fel magát. Mindketten Belgiumban született francia állampolgárok voltak.
A titkosszolgálatok becslése szerint az utóbbi években
5000 európai csatlakozott
terrorista szervezetekhez és fegyveres csoportokhoz. Volt, aki az al-Nuszra Front, más az Iszlám Állam tagja lett. Sokan soha nem tértek haza, ahogy az nemrég néhány anya megrendítő vallomásából kiderült.
Hiába tudják a szakértők, milyen folyamaton megy keresztül egy európai fiatal, akit beszippant az iszlám radikalizmus, megelőzni azt szinte lehetetlen. A döntéshozók is csak találgatni tudják, milyen módon lehetne gátat szabni a radikális nézetek terjedésének.
Magyarországon például a Nemzeti Védelmi Szolgálat emberei a hazai börtönökben figyelik a rabok viselkedését. Erre állítólag azért van szükség, hogy ne fordulhasson elő olyan eset, mint nemrég Spanyolországban, ahol elítéltek próbáltak tagokat toborozni az Iszlám Államnak.
Nem véletlen tehát, hogy Brüsszelben is forró téma a radikalizálódás.
Október végén egy egész konferenciát szenteltek ennek,
az Igazságügy válasza a radikalizálódásra címmel.
Akármi is legyen az igazság, a megoldást azóta is keresik, élen az Európai Parlamenttel. Az Állampolgári, Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság már márciusban elkezdte megvitatni, hogyan lehetne megelőzni, hogy európai fiatalok egymás után csatlakozzanak a terrorszervezetekhez. A jelentésről – amelyet a külügyi és a kulturális bizottság is véleményezett – szerda délután szavaztak a brüsszeli képviselők.
A szöveg nem törvény,
nem is lehetne az, hiszen az uniós döntéseket az Európai Tanács hozza. Kötelező érvényű tehát senkire nem lesz, de jól felvázolja, hogyan akarja kezelni Brüsszel az egyre égetőbb problémát.
Az Európai Parlament rengeteg közhelyesnek tűnő javaslatot is megfogalmazott. Túl azon, hogy egységes cselekvési tervet és a stratégiák összehangolását követeli a tagállamoktól, felhívja a figyelmet arra, hogy
szükség lenne egy mélyreható tanulmányra,
amely feltárja, milyen tényezők vezetnek a radikalizálódáshoz.
Az ezután következő javaslatok már érdekesebbek.
Az Európai Parlament a többi közt
A legnagyobb problémát persze az Európai Parlament szerint is az interneten terjedő szélsőséges oldalak jelentik. Ahhoz azonban, hogy ezek ellen küzdeni lehessen, szükség van a szolgáltatókra is. December másodikán egy fórumot tartanak, amelynek résztvevőit hivatalosan ugyan nem nevezték meg, de sokatmondó információ, hogy az uniós belügyminiszterek októberben
a Google, a Facebook, a Twitter és a Microsoft képviselőivel is találkoztak,
hasonló okok miatt.
Az EU arra akarja rávenni a legnagyobb szolgáltatókat, hogy biztosítsák, minél előbb törölni lehessen a szélsőséges eszméket terjesztő internetes oldalakat. Kötelezné őket arra is, hogy vegyenek részt megelőző kampányokban, valamint minden tagállamban létrehoznának egy különleges egységet, amely
a neten elérhető illegális tartalmakat jelentené.
Az iskolákban pedig oktatási programokat vezetnének be a toleranciáról és a megfelelő internethasználatról. Külön figyelmet kapnának a közösségi oldalak, hiszen a szélsőségesek gyakran ezeken keresztül szervezik be a tizenéves lányokat és fiúkat egyaránt.
A Szíriából és más konfliktusövezetből hazatérő fiatalok sem számíthatnak nyugodt napokra. Az Európai Parlament nekik
mentort, vagy "tanácsadó asszisztenst" jelölne ki,
akik abban segítenének, hogy az átélt borzalmak miatt kiábrándult fiatalok visszailleszkedjenek a társadalomba.
A családtagoknak is segítséget nyújtanának, sőt minden tagállamot arra ösztönöznek, hogy hozzon létre egy
egységes riasztási rendszert,
így gyorsan és egyszerűen jelenthetik, ha szerettük viselkedése hirtelen megváltozik, vagy elutazik, hogy csatlakozzon egy terrorszervezethez.
Ha pedig még ez sem lenne elég, a már „kigyógyított” volt harcosokat tájékoztató kampányokba is bevonnák, az így készült tájékoztató anyagokat pedig iskolákban, börtönökben terjesztenék, hogy elriasszák a fiatalokat a szíriai utazástól.
