Titkos helyen vizsgálják tovább a fekete doboz hangfelvételét

Egyiptom
Haszana, 2015. október 31. A Kogalymavia orosz légitársaság lezuhant Airbus A-321 típusú repülőgépének roncsai az egyiptomi Haszana közelében 2015. október 31-én. Az egyiptomi Sarm-es-Sejk üdülőhelyről Szentpétervárra tartó járat fedélzetén 217 utassal - köztük 17 gyerekkel - és hét főnyi személyzettel egy nehezen megközelíthető hegyvidéki területen zuhant le a Sínai-félszigeten. (MTI/EPA)
Vágólapra másolva!
Külföldön vizsgálják meg az Egyiptomban szerencsétlenül járt orosz gép pilótafülkéjének hangrögzítő berendezése által készített felvételt, hogy fényt derítsenek az utolsó másodpercekben hallható, egyelőre ismeretlen hang eredetére.
Vágólapra másolva!

Az al-Ahrám című egyiptomi napilapnak a polgári légi közlekedésügyi miniszter, Hoszám Kámel nyilatkozott, aki elmondta, hogy a hang eredetének meghatározásához olyan műszerekre van szükség, amelyek "a legtöbb országnak nem állnak rendelkezésére". A fekete doboz utolsó hét másodpercnyi hanganyagát ezért egy olyan országba szállítják, amelyik gyárt az említett szerkezettel ellátott repülőket. Kámel nem nevezte meg a szóban forgó államot, azt ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az eredeti felvétel Egyiptomban marad.

Elviszik a roncsokat

Elmondta továbbá, hogy a repülőgép roncsait két napon belül a szerencsétlenség helyszínéről átszállítják a kairói repülőtér valamelyik hangárjába, ahol további vizsgálatokat fognak végezni rajtuk.
Kámel hangsúlyozta, hogy az - egyiptomi, orosz, francia, ír és német szakértőkből álló - vizsgálóbizottság továbbra is csak az információgyűjtésnél és a részletek tanulmányozásánál tart. Hozzátette, hogy

a tragédiát kiváltó ok vagy okok utáni kutatás során minden eshetőséget szem előtt tartanak.

Ez utóbbiak közé sorolta a műszaki hiba vagy egy szabotázsakció lehetőségét, de elmondása szerint elképzelhető az is, hogy az utasok csomagjai között kell keresni a szerencsétlenség okozóját. Kamál szerint nincs kizárva például, hogy a Vörös-tenger partjáról hazatérő búvárok egyikének oxigénpalackja vagy egy autóakkumulátor robbant fel. Ezek a magasnyomású tárgyak megsérülhetnek a légi járműben kialakult nyomáskülönbség miatt, ami akár egy detonációt is eredményezhet.

Egy kisebb robbanás is elég lehetett

A vizsgálóbizottság elnöke, Ajman el-Mokaddem is a lehetőségek közé sorolta múlt szombati sajtótájékoztatóján, hogy valamely utas csomagjában repült a levegőbe egy lítium alapú akkumulátor. Egyiptomi tisztségviselők korábban hangsúlyozták, hogy a nyomáskülönbség miatt egy kisebb detonáció is elég lehetett ahhoz, hogy a repülőgép oldalfala felszakadjon.

A Kogalymavia orosz légitársaság lezuhant Airbus A-321 típusú repülőgépének roncsai az egyiptomi Haszana közelében 2015. október 31-én Forrás: MTI/EPA

A polgári repülésért felelős miniszter nemtetszését fejezte ki egyes országok és külföldi sajtóorgánumok eljárásával kapcsolatban, utalva arra, hogy a vizsgálatok eredményének ismertetése előtti következtetések miatt alakult ki az Egyiptomban jelenleg uralkodó "furcsa légkör".

Két hete történt a tragédia

A szerencsétlenül járt orosz gép október 31-én zuhant le, 23 perccel azután, hogy Sarm-es-Sejkből felszállt Szentpétervár irányába. Számos ország határozatlan időre leállította a vörös-tengeri üdülőközpontba és más egyiptomi városokba irányuló járatait, miután egyre nő a gyanúja annak, hogy a tragédiát egy terroristák által a repülőre juttatott pokolgép okozhatta. "Azt kértük, hogy ha bármely országnak információi vannak, segítse a vizsgálóbizottság munkáját azzal, hogy megosztják az értesüléseiket, de eddig senki nem osztott velünk meg semmit" - mondta Kámel.