A legkevésbé az Iszlám Államnak lehet hinni

Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériuma által közreadott felvételen egyiptomi katonai járművek közelítik meg a lezuhant orosz utasszállító gép farokrészét az egyiptomi Sínai-félszigeten fekvő Haszana közelében. A Kogalymavia (nemzetközi nevén Metrojet) orosz légitársaság Szentpétervárra tartó repülőgépe 217 utassal és hétfőnyi személyzettel a fedélzetén előző nap zuhant le. A szerencsétlenséget senki sem élte túl

A legkevésbé az tűnik valószínűnek, hogy a szovjet-orosz polgári repüléstörténet legnagyobb tragédiáját az Iszlám Állam okozta. A 224 áldozattal járó szombati egyiptomi eset kapcsán született magyarázatok azonban innentől élesen eltérnek egymástól. Megkíséreljük körüljárni, hogy a dzsihádisták miért vehetők ki a pakliból, miközben a statisztikákra is érdemes ránézni.

A Metrojet A321-esének szombati tragédiája óta a legnagyobb jóindulattal sem állíthatjuk, hogy az érdekeltek megnyilvánulásai egyértelműek lennének. Ez persze ilyenkor érthető, senki nem akar elhamarkodott nyilatkozatokat tenni, a nagyobb gond azzal van, hogy ezek még a baleset után négy nappal is legalábbis részben ellentmondásosak.

Nehéz rendet tenni

Röviden összefoglaljuk az eddigi lényegesebb állításokat:

• Szergej Izvolszkij, az orosz szövetségi repülésügyi hatóság egyik tisztségviselője szombaton azt állítja, hogy a Sarm es-Sejkből Szentpétervárra tartó repülőnek nem sikerült kapcsolatot teremtenie a larnakai (Ciprus) légiirányítókkal.
• Nem sokkal később az Airbus világossá teszi, hogy a gép Egyiptom fölött, a Sínai-félszigeten zuhant le.
• Ezt hamarosan egyiptomi források is megerősítik, és közlik, hogy a tragédiát műszaki hiba okozhatta.
• A Vilájat Sínáa (Sínai Tartomány) nevű dzsihádista szervezet szombaton délután Twitter-üzenetben vállalja, hogy ők lőtték le a gépet.

A tragikus repülés 23 perce Forrás: Flightradar24

• Alekszandr Szmirnov, a légitársaság vezérigazgató-helyettese hétfőn kijelenti, hogy a repülőgépet ért külső műszaki behatás lehet az egyetlen magyarázat a balesetre. A feketedobozokból kedden megszerzett első információk szerint semmi nem utalt arra, hogy gondok támadtak a fedélzeten, vagyis a tragédia olyan gyorsan történhetett, hogy a pilóták vészjelzést sem tudtak leadni.
• A TASZSZ kedden azt írta, hogy a baleset helyszínén találtak olyan elemeket, amelyek szerkezetileg nem tartoznak a lezuhant géphez.
• Ugyancsak kedden a CBS hírtelevízió azt jelentette, hogy egy amerikai műhold a katasztrófa pillanatában hő okozta villanást észlelt, amit akár pokolgép, akár az üzemanyagtartályban vagy a hajtóműben történt robbanás is okozhatott.
• Egyiptomi források szerint az utasokon olyan sérülések mutatkoznak, amelyek arra utalnak, hogy a fedélzeten robbanás történt.

Az A321-es maradványai Forrás: MTI/AP/Orosz rendkívüli helyzet/Makszim Grigorijev

Legnagyobb közös osztó

Ha ezek alapján bármit a többinél nagyobb eséllyel kijelenthetünk, az az, hogy a gépet nem a földről lőtték le – mert ezt csak az Iszlám Állam állítja.

Ehhez ugyanis olyan fegyverzetet kellene szerezni, amellyel ez lehetséges, mert elképzelhetetlen, hogy vállról indítható rakétákkal eltaláljanak egy 9000 méteren repülő gépet. Egy szovjet-orosz Buk föld–levegő légvédelmi rendszer – amivel a maláj gépet is lelőtték Kelet-Ukrajna fölött – például képes lenne erre.

Buk rakéták az indítójárművön Forrás: RIA Novosti/Alexander Vilf

Kétezren lehetnek

A Vilájat Sínáa az Anszar Jeruzsálem (Jeruzsálem támaszai) nevű dzsihádista csoport utódszervezete. A szervezet neve az után változott meg, hogy tagjai 2014 novemberében hűséget esküdtek az Iszlám Államot irányító Abu Bakr al-Bagdadinak (képünkön). Különböző források 1000 és 2000 közé teszik a taglétszámát, amelybe a Gázai övezetben tevékenykedő Gázai Iszlám Állam harcosai is beletartoznak. Anszar Jeruzsálem néven a 2011-es egyiptomi hatalomváltás után kezdtek tevékenykedni a Sínai-félszigeten.

Hogy hozzák át?

Elég valószínűtlen, hogy lenne ilyesmijük, de kategorikusan nem lehet kizárni. Bukot ugyanis az Iszlám Állam két ellensége, a szíriai és az egyiptomi hadsereg is tart rendszerben.

Azt viszont elég nehéz elképzelni, hogy még ha zsákmányoltak is volna ilyesmit Aszadéktól, akkor azt Szíriából sikerült volna például Izrael tudta nélkül a Sínai-félszigetre csempészni. Ráadásul úgy, hogy a fő elemek – vezérlőegység, szállító-indító jármű, felderítő lokátor – mind épen megússzák.

Működés közben egy Buk Forrás: RIA Novosti/Kirill Braga

Bízzanak Szísziben!

Ennél még az is könnyebb lenne, ha az egyiptomiaktól szereznének ilyesmit, de figyelembe véve, hogy a jelenlegi elnök, Abdel-Fatáh esz-Szíszi (volt védelmi miniszter és vezérkari főnök) 2013-as hatalomra lépése óta mindent megtesz azért, hogy a Sínai-félszigeten leszerelje az elődje, Mohamed Murszi elnöksége alatt elszaporodó szélsőségeseket, alighanem ez is a fikció kategóriája.

Szíszi elnök régóta küzd a Sínai-félszigeten Forrás: AFP/Mohamed Abdelmoaty

Július elején például az egyiptomi hadsereg 241 szélsőségessel végzett öt nap alatt, és elég valószínűtlen, hogy ha Kairóban nem látnák biztonságosnak az országnak jelentős bevételt hozó turistahelyekre vezető légi folyosókat, akkor azt ne jeleznék. Ahogy esz-Szíszi kedden a BBC-nek fogalmazott:

Bízzanak bennem, a félsziget – különösen a kérdéses része – a mi ellenőrzésünk alatt van.

Márpedig a lezuhanás környékén bőven reptettek más társaságok is, a tragédia pillanatában például a szintén orosz Nordwind légitársaság ugyancsak A321-essel kiszolgált Szamara – Sarm es-Sejk (1969-es) járata volt néhány kilométerrel arrébb.

A Nordwind gépe ugyanarra járt Forrás: Flightradar24

Rémisztő statisztikák

„Az Iszlám Állam szerintem sem tehette – mondta az Origónak Rácz András, a Finn Külügyi Intézet munkatársa. – Valószínűnek tartom, hogy baleset történt, amely után a hatalom, ha saját maga nincs benne, bűnbakot képez, és eljár a légitársasággal szemben, figyelmen kívül hagyva, hogy

saját maga teremtett olyan szabályozási környezetet, ahol ilyesmi megtörténhet.”

Átnézve a Szovjetunió felbomlása utáni orosz repüléstörténet fekete lapjait (25 év alatt 40 baleset), tényleg a hanyagság zárható ki a legkevésbé.

Oroszországban rengeteg légi baleset volt Forrás: RIA Novosti/Vladimir Astapkovich

Szíriában a helyzet változatlan

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy vajon össze lehet-e kapcsolni a balesetet és az oroszok szíriai szerepvállalását. „Ha netán bebizonyosodna, hogy tényleg az Iszlám Állam volt, az elvileg ürügyül szolgálhatna arra, hogy reguláris orosz csapatokat is a Közel-Keletre küldjenek, de a lakosság ezt nem támogatná” – válaszolta Rácz András.

A légierőn kívül mást nem küldenek Szíriába Forrás: RIA Novosti/Dmitriy Vinogradov

Megjegyezte azt is, hogy

Moszkvának nincs hivatalos narratívája a balesetről

– hovatovább: az elmúlt napokban példásan járt el –, márpedig ha a tragédiának köze lenne Szíriához, akkor az államilag erősen kontrollált sajtó már október eleje, az orosz bombázások kezdete óta a fokozott beavatkozás felé hangolná a közvéleményt.