Krematóriummal fenyegetik a menekültek segítőit Németországban

HORIZONTAL EFFIGY CHANCELOR WOMAN PLACARD DEMONSTRATION EXTREME RIGHT PARTY EURO UNIFORM
Supporters of the German right-wing movement PEGIDA (Patriotic Europeans Against the Islamisation of the Occident) hold up a poster showing German Chancellor Angela Merkel in a uniform with an Euro-logo-armband as they attend a PEGIDA rally on June 1, 2015 in Dresden, eastern Germany. AFP PHOTO / JENS SCHLUETER
Vágólapra másolva!
A kölni polgármester elleni késes támadás óta egyre többen gondolják úgy Németországban, hogy a szélsőjobboldali fenyegetést komolyan kell venni. A probléma csak az, hogy a szélsőjobboldal is megváltozott ahhoz képest, ahogy a titkosszolgálatok ismerték őket. Az új típusú szélsőséges mozgalmak muszlimveszélyt emlegetve nyernek támogatókat. Aki a menekülteket segíti, ellenségnek tekintik: gázkamrával, krematóriummal fenyegetik. Van olyan politikus, aki elgondolkodott azon, hogy golyóálló mellényt szerez be.
Vágólapra másolva!

"Nyissátok ki a fürdőhelyiségek ajtait, fűtsétek be a kemencéket! Szükség lesz rájuk." Németországban időnként ilyen, a náci haláltáborokra tett félreérthetetlen utalásokkal teli levelet kaphat az, aki nem akarja teljesen kizárni az országból a menekülteket.

Yasmin Fahimi, a német Szociáldemokrata Párt főtitkára is kapott megfélemlítőnek szánt levelet Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Stephanie Pilick

Yasmin Fahimi, a német Szociáldemokrata Párt főtitkára közéjük tartozik, ráadásul édesapja iráni származású, így hamar a szélsőségesek céltáblájává vált. A fenti üzenetet névtelen levélben küldték neki – írja a Der Spiegel.

Megfélemlítés

A Münchenben menekülteket segítő civil szervezetet vezető Dorothea Moesch is kapott fenyegető üzenetet a közelmúltban. Az egyébként betegség miatt kerekesszékkel közlekedő politikusnak is halált ígértek ismeretlenek:

A különbség annyi, hogy őt a mobilján hívta egy névtelen telefonáló. A fenyegetést közvetlenül azután kapta, hogy tüntetést jelentett be a szélsőjobboldali eszmék terjedése miatt.

Erich Pipa, az SPD hessei körzetvezetője szintén kapott fenyegető levelet: "bármikor elkaphatunk" – írták neki. A politikus azt mondta a lapnak, hogy az ilyen fenyegetések hatására komolyan elgondolkodott egy golyóálló mellény beszerzésén.

A nyitott határok politikáját támogató Henriette Reker épphogy megúszta a késelést Forrás: AFP/-

Hogy az üzeneteket érdemes komolyan venni, azt jól mutatja az október 17-i kölni késes támadás is. Egy férfi a városi polgármester-választási kampány egyik jelöltjét, Henriette Rekert késsel nyakon szúrta, négy másik embert pedig megsebesített.

Nem halt meg senki,

de ez bizonyára csak a véletlenen múlt.

Rekert támogatta a nyitott határok politikáját meghirdető Angela Merkel német kancellár pártja is. A jelölt korábban az önkormányzat szociális ügyekért és társadalmi integrációért felelős osztályának vezetője volt, a Kölnbe érkező menedékkérők elhelyezését is ő irányította. Támadójáról kiderült, hogy korábban időközben betiltott náci szervezetek aktivistája is volt.

A titkosszolgálatok tudtak ugyan a férfiról, de egy ideje már nem figyelték.

A jobboldal szimpatizánsai tiltakoznak a kancellár menekültpolitikája ellen Drezdában Forrás: AFP/Jens Schlueter

Szászországban bevallottan nem figyelik a bevándorlásellenes Pegida mozgalmat sem. Azért nem, mert a szervezők többször is kijelentették, hogy nem hívei az erőszaknak – mondta Gordian Meyer-Plath, a német alkotmányvédelmi hivatal szászországi irodájának vezetője. Van egy kifejezetten abszurdnak tűnő indoka is.

"A tüntetéseken olyan táblák is megjelennek, amelyeken a náci SA egyenruhájába montírozott Merkel látható. Az igazi neonácik sosem vinnének magukkal ilyen táblát."

Kelet-nyugati törésvonal

Az is furcsa, hogy bár a mozgalom Szászország fővárosában, Drezdában a legerősebb, csak ott nem mozdulnak a helyi titkosügynökök. A várostól nyugatra más a helyzet. Duisburgban és Düsseldorfban figyelik a mozgalom tevékenységét, de még az egykor Kelet-Németországhoz tartozó Türingiában is rájuk álltak a szolgálatok. A hatóságok szerint azért, mert a mozgalom szervezőinek és szónokainak többsége

kapcsolatban áll a szélsőjobboldallal.

Az ország hagyományos kelet-nyugati törésvonala egyébként nem csak a titkosszolgálatok eltérő érzékenységén látszik meg. A menekültellenesség – és vele a Pegida – ott erős, ahol tulajdonképpen nincs is annyi menekült, amennyi erőn felüli teljesítményt igényel.

Németország idén 800 ezer menekült érkezésével számol Forrás: AFP/Odd Andersen

A németországi "belső kvótarendszer" haszonélvezői a keleti tartományok, derül ki a Der Spiegel egy korábbi cikkéből. Hamburgban 4500 menekülttel több van, mint amennyivel előzetesen kalkuláltak, Bajorországban 16 ezerrel lépték túl a keretet. Ehhez képest a négy keleti tartományban összesen

10 ezerrel kevesebb menekült van az eredeti tervekhez képest.

A Pegidán kívül a hagyományos pártokkal szemben létrejött, magát modern politikai erőként hirdető Alternatíva Németországnak (AFD) nevű csoportosulás egyik vezéralakja, Björn Höcke is ezer szállal kötődik a neonácikhoz. Nem is tagadja, hogy kapcsolatban áll a folyamatosan a betiltás szélén táncoló Nemzeti Demokrata Párt (NPD) kulcsemberével, Thorstein Heisével. Höcke barátja az a Götz Kubitschek is, akit még 2001-ben szereltek le a hadseregtől, mert felettesei rájöttek, hogy szélsőséges jobboldali csoportok akcióiban vesz részt. 2008-ban Kubitschekék támadták a baloldali Günter Grass irodalmi Nobel-díjas íróra egy felolvasásán.

Több alkalommal pusztított tűz különböző németországi menekültszállásokon, sokan szélsőségesek akciójára gyanakodnak Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Bockwoldt

Vannak viszont olyanok, akik úgy érzik, hogy többet kell tenniük a menekültek távoltartásáért, mint hogy tüntetéseken szónokolnak. A német kormány adatai szerint idén eddig csaknem 500 alkalommal támadtak menekültek otthonaira, míg tavaly egész évben 200 alatt volt az ilyen jellegű atrocitások száma. A számokról Thomas de Maizière német belügyminiszter beszélt a Westdeutsche Allgemeine Zeitung című lapnak. Azt is elmondta, hogy az esetek kétharmadában a közelben lakók vettek részt a támadásokban.

Olyanok, akiknek korábban nem volt dolguk a rendőrséggel.

Csak az atrocitások egyharmadát követték el olyan, szélsőjobboldali nézeteket valló emberek, akiket már ismert a rendőrség korábbi gyűlölet-bűncselekmények elkövetése miatt.

A számokon nem ez látszik

Hiába hangosabbak és erőszakosabbak viszont a bevándorlásellenes mozgalmak, támogatottságuk eltörpül a menekültek ügyét megértéssel kezelő pártokéhoz képest. Bár Angela Merkel kormánypártja, a CDU 35 százalékon áll az augusztusi 43 százalékhoz képest,

még mindig a kancellár mögött áll a legnagyobb politikai erő.

Merkel kancellár menekültpolitikája komoly feszültséget okozott a koalíciós pártok között Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Daniel Karmann

A második helyen a szociáldemokraták vannak 24,5 százalékkal. A Zöldek a legutóbbi adatok szerint 11 százalékot kapnának, őket követi a baloldali Die Linke 9,5 százalékkal. A kerítésépítést jó megoldásnak tartó, a menekülteket integrálhatatlannak tartó Alternatíva Németországnak 8,5 százalékon áll. Igaz, a 2013-ban alapított párt augusztusban még csak 3 százalékot tudott felmutatni.

Természetesen azzal minden megváltozhat, ha Horst Zeehofer, Bajorország miniszterelnöke beváltja fenyegetését, és kilép a kormánykoalícióból, ha Merkel nem jelenti be a nyitott határok politikájának feladását. A kancellár legutóbb is kitartott amellett, hogy nem épít kerítést. Enyhíthet valamelyest a feszültségen, hogy CDU és a CSU vezetői hetekig tartó vita után vasárnap megállapodtak egy sor menekültügyi intézkedés közös kezdeményezéséről, így például a tranzitzónák létrehozásáról.