Menekültválság: ezért kosarazta ki Varsó Orbánt

Vágólapra másolva!
A visegrádi négyek széteséseként értékelték politikusok és szakemberek azt, hogy Lengyelország kedden Csehországtól, Szlovákiától és Magyarországtól eltérően megszavazta az Európai Bizottság kötelező menekültelosztási tervét. A képet árnyalja, hogy Lengyelországban október végén parlamenti választások lesznek, amin a jelenlegi kormánypártnak nem sok esélye van a győzelemre. Varsó számára fontosabb a német kapcsolat.
Vágólapra másolva!

„A döntés botrányos, lehetőség volt a bizalom, a szolidaritás visszaállítására a térség országai között” – így értékelte Beata Szydlo, az ellenzéki konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt kormányfőjelöltje azt, hogy Lengyelország egyetlen visegrádi tagállamként az Európai Bizottság kötelező menekültelosztási terve mellett szavazott.

Beata Szydlo miniszterelnök-jelölt szerint botrányos a döntés Forrás: AFP/Pawel Supernak

Jaroslaw Gowin, a PiS-szel választási koalíciót kötött Együtt Lengyelország elnöke úgy vélte, hogy

Lengyelország engedett a német diktátumnak, az Európai Bizottságnak,

és a Kopacz-kormány így kész tények elé állítja a leendő kormányt is, amely kénytelen lesz a vállalt kötelezettséget teljesíteni.

A fenti videón látható, hogy a visegrádi együttműködés nem ért véget, a vezetők szerdán, az EU-csúcs előtt találkoztak. Orbán Viktor nem csókolt kezet Ewa Kopacz lengyel miniszterelnöknek

Be van árazva a bukta

Az október 25-i parlamenti választás szempontjából teljesen mindegy, mit döntött a jelenlegi lengyel jobbközép kabinet, mivel a vereségét már mindenki biztosra veszi – mondta az Origónak Mitrovits Miklós. Az MTA Történettudományi Intézetének tudományos munkatársa szerint már a kormányzó Polgári Platform sem hiszi el, hogy megnyerheti a voksolást, míg az ellenzéki szavazók is nagyon biztosak abban, hogy novemberben új kormánya lesz Lengyelországnak.

Ewa Kopacz (jobboldalt) lengyel miniszterelnök várhatóan elveszíti az októberi választást Forrás: AFP/Janek Skarzynski

A szakember elmondta, a saját tapasztalatai szerint a lengyel társadalom alapvetően kvótaellenes, bár az is tény, hogy

az országban egyelőre egyetlen menekült sincsen, így közvetlen tapasztalatai sincsenek a problémáról.

A kormány azzal védi a döntését, hogy nem a kvótákról szavaztak, hanem csak arról, hogy önkéntesen átvesznek 4500 menekültet – mondta Mitrovits Miklós.

Mérlegelés

A másik érve a kabinetnek, hogy abban az esetben, ha nemmel voksoltak volna, akkor kimaradtak volna a további döntéshozatalból.

Világosan kiderült, hogy Berlin fontosabb partner Varsó számára, mint a visegrádi együttműködés. A politikai elit azt mérlegelte, hogy mivel nyerhet többet, és úgy látták, hogy

a német kapcsolat lényegesen több előnnyel járhat, mint a ragaszkodás a visegrádi partnerekhez

egy olyan ügyben, amelyben kevesen hiszik el, hogy a magyar álláspont győzhet Brüsszelben és Berlinben – fejtette ki Mitrovits Miklós.

Lengyelországot egyelőre közvetlenül nem érinti a menekültválság Forrás: AFP/Nikolay Doychinov

A puszta ellenkezés ahhoz vezetett volna, hogy nem lenne beleszólásunk a döntéshozatalba, elértük követeléseink teljesítését – érvelt Rafal Trzaskowski.

Elégedettek

A külügyi államtitkár a legfontosabb tárgyalási sikernek az automatikus kvóták elutasítását nevezte, valamint azt, hogy Lengyelországnak nem kell befogadnia azokat a menekülteket, akiknek identitásáról kétségei támadnak.

Grzegorz Schetyna külügyminiszter is úgy véli: az, hogy Lengyelország a többi visegrádi államtól eltérően szavazott,

nem jelenti a csoport szétverését, mindenről konzultáltak.

„Akkor lett volna értelme, hogy ellene szavazzunk, ha sikerült volna a terv elutasításához szükséges mennyiségű szavazatot összegyűjteni.”

Az ellenzéknek is jó lehet

Mitrovits Miklós szerint a jelenleg ellenzékben lévő, a választási győzelemre esélyes Jog és Igazságosság pártja nem biztos, hogy erőteljesen szembemegy a kormány döntésével, mivel ez a párt is a német kapcsolatok erősítésére törekszik. A mostani kormány részben szívességet tett az ellenzéknek, hogy ezt a népszerűtlen döntést meghozta, így a PiS-nek ezzel már nem kell foglalkoznia.

Andrzej Duda (baloldalt) lengyel elnöknek sem tetszenek a kvóták Forrás: AFP/Janek Skarzynski

Tény, hogy

a lengyelek nem akarnak kimaradni menekültügyben a fősodorból,

csak az a probléma, hogy nem lehet előrelátni azt, hogy egy hónap múlva mi lesz a fősodor. Mitrovits Miklós úgy látja, a közös visegrádi álláspont eleve törékeny alapokra épült, mivel abban az esetben, ha a csehek és a szlovákok is elérik azt, amit szeretnének, akkor érdektelenné válik Budapest további támogatása a részükről.

Aduk

Mitrovits Miklós szerint a mostani varsói döntés hátterében az is állhat, hogy nem akarnak minden adut kijátszani Berlinnel szemben. Ismert, hogy

a lengyelek szeretnének egy állandó NATO-bázist létrehozni az országuk területén, de ezt a németek ellenzik.

Varsó számára nem túl nagy ár 4500 menekült befogadása azért, hogy ezt a tervüket megvalósítsák. Ráadásul Berlin az oroszokkal kötött Északi Áramlat 2 megállapodással korábban már élesen szembement a lengyel érdekekkel, amit Varsó elfogadott, de cserébe biztosan kér majd valamit.

Orbán Viktor álláspontját nem osztotta a jelenlegi lengyel kormánypárt Forrás: AFP/Christof Stache

Kicsik vagyunk

Az elemző szerint Magyarország számára kedvezőtlen, hogy a lengyelek nem tartották magukat a korábbi megállapodáshoz, de azt fel kell ismernie a budapesti diplomáciának, hogy Varsónak túlságosan kicsik vagyunk, és az új helyzethez kell alkalmazkodnia.

Sőt az egész visegrádi együttműködés nem tud annyit ajánlani Varsó számára, mint Berlin. Abban az esetben, ha a PiS alakít majd kormányt, akkor - annak ellenére, hogy szimpatizálnak a magyarokkal -

még hátrébb szorulhat Budapest a lengyel külpolitikában,

mivel a jelenlegi ellenzéki párt egy, a Nyugat-Balkánt és Romániát is magában foglaló összefogásban gondolkozik.

A jobb-bal véleményegyezés

Rossz dolog, hogy az Európai Bizottság menekültelosztási tervéről tartott szavazáskor szétverték a visegrádi országcsoport egységét – közölte a lengyel államfői hivatal. Andrzej Duda lengyel elnök a szeptemberi krynicai nemzetközi gazdasági fórumon arról beszélt, Lengyelország nem egyezhet bele a kötelező menekültelosztási kvótába, „amelyet az Európai Unió rá akar kényszeríteni.”

Némileg meglepő, hogy Leszek Miller, a Baloldali Demokratikus Szövetség elnöke is úgy látta:

Lengyelországnak sokba fog kerülni a visegrádi szolidaritás megszegése.

Mindig igyekeztünk együtt tartani, konzultálni” – mondta Miller. Hozzátéve: „Most a csoport talán nélkülünk fog találkozókat tartani.” Miller úgy látta, a folytatódó menekültáradat miatt a keddi uniós szavazáson elfogadott kvóták hamarosan „aktualitásukat vesztik”.